A nyilatkozatot 2013 januárjában írta alá az öt, frakcióval rendelkező parlamenti párt vezetője az Országgyűlésben a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kezdeményezésére. A dokumentum egyebek mellett kimondja: „alapvető célkitűzésünk, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyben azok a fiatalok, akik több gyermeket szeretnének, mint ahányat vállalnak, biztonsággal alapíthassanak családot, miközben karrierjüket is építhetik”.
A nyilatkozatban az is olvasható, hogy az aláírók támogatják „a gyermekvállalást ösztönző adórendszert, a fiatalok lakhatási problémáinak megoldását”. Az aláírók elismerik, hogy alapvető cél a kisgyermekes szülőket, elsősorban „az édesanyákat érintő negatív diszkrimináció felszámolása, a munkahelyek megteremtése a fiatal szülők számára, a gyerekvállalást támogató gazdasági és társadalmi környezet létrehozása”.
Az Akadémián tartott pénteki kerekasztal-beszélgetésen Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), Novák Előd (Jobbik), Révész Máriusz (Fidesz), Szél Bernadett (LMP) és Vejkey Imre (KDNP) ismertette pártja különböző családpolitikai ötleteit, javaslatait és terveit, továbbá Skrabski Fruzsina, a mozgalom alapítója kérdéseire arra is kitértek, mi az, amit kormányra kerülve másként tennének a területen.
Skrabski Fruzsina arról beszélt, azért ültették ismét egy asztalhoz a képviselőket, mert szeretnék gyermekvállalási, családtervezési kérdésekben egyetértésre juttatni a pártokat. Arra hívta fel a figyelmet, a gyermeket vállaló párok számára nagyon fontos, hogy a családpolitika, az őket érintő intézkedések kormányokon átívelőek, kiszámíthatók legyenek.
A rendezvényen mind az öt politikus kinyilvánította, hogy fenntartják frakciójuk korábbi, a nyilatkozatban tett vállalásait. Az ellenzéki pártok képviselői közül ugyanakkor többen is a jelenlegi egykulcsos adórendszer megváltoztatásának szükségességéről beszéltek, továbbá konkrét javaslatokat is tettek.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, fontos lenne, hogy a kormány ugyanúgy kezelje a házasságban élőket, mint az élettársakat, szerinte ugyanis jelenleg utóbbiakat bünteti az adórendszer. Ezzel összefüggésben jelezte, a gyerekek 42 százaléka élettársi viszonyból születik, ezért nem kellene különbséget tenni a házastársi és az élettársi kapcsolatból született gyerekek között, hiszen fontos elv, hogy minden gyermek egyforma.
A párok által „kívánt gyermekekkel” kapcsolatban arról beszélt, szerinte a meddőségi problémával nem foglalkozik eléggé hangsúlyosan a kormány, pedig – csak a hivatalos statisztika szerint is – 200 ezer pár küzd ezzel. Szerinte a meddőség kezelésére a kormány nem szánhat elég pénzt. Arra hívta fel a figyelmet, évente mintegy 6 ezer gyermek születik a lombikbébiprogramban, de szakmai vélemények szerint ennek akár a duplája is lehetne, ha több támogatást adnának rá.
Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, vannak a családpolitikában olyan intézkedések, amelyekkel egyetértenek, de vannak olyan ügyek is, amelyekkel kapcsolatban a kormánypártoknak kellene változtatniuk az álláspontjukon. Példaként elmondta, költségvetési javaslatot nyújtottak be a meddőségi kezelések nagyobb támogatására, és azt MSZP-s képviselők is támogatták, a kormánypártok azonban nem szavazták meg.
Szerinte ki kellene mondania minden pártnak, hogy ma Magyarország legnagyobb problémája a népességfogyás. Több javaslatot is tett, így például azt, hogy a családi pótlékot tovább folyósítsák, valamint hogy a családtámogatások őrizzék meg a reálértéküket.
Szél Bernadett (LMP) szerint ahhoz, hogy a tervezett gyermekek megszülethessenek, több változtatásra is szükség lenne, így például arra, hogy a nők és férfiak bérezése között ne legyen különbség, biztosítsák a háromévesnél fiatalabb gyereket nevelő anyák számára a rugalmas munkavégzést, jogszabályban rögzítsék újra, hogy a háromévesnél fiatalabb gyereket nevelő anyáknak nem lehet felmondani.
Közölte, kormányzati pozícióban az első intézkedése az lenne, hogy emelné a bölcsődei dolgozók bérét, szerinte ez nagyon régi adósság. Arról is beszélt, a családoktól nem vennének el egy fillért sem, de az egykulcsos adó helyett progresszív adózást vezetnének be.
Révész Máriusz (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy a gyed extra elfogadásakor viszonylag nagy egyetértés volt a parlamentben. A kormányzati intézkedésekre utalva azt mondta, azok a nyugat-európai országok sikeresek, ahol össze lehet egyeztetni a munkavállalást a családi élettel, a gyerekvállalással. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta most a legnagyobb a dolgozó nők száma.
A politikus – részben a felvetésekre reagálva – közölte, a családtámogatások, köztük az adókedvezmények a reálérték helyett többszörösére nőttek az elmúlt években. Azt mondta, kormányzati cél, hogy a gyerekvállalás előtt álló akadályokat sorra elbontsák, például megkönnyítsék az otthonteremtést és a gyermekek melletti munkavállalást.
Vejkey Imre (KDNP) az elmúlt öt év kormányzati intézkedéseit felidézve úgy vélte, jó irányba indultak el, de mint fogalmazott, még vannak tartalékaik. Szerinte a családpolitikai lépéseket az élet tiszteletének elvére kell alapozni.
A KDNP közleménye szerint „a családok nemzetközi napján ismét fel kell, hogy hívják a figyelmet arra, hogy mindenfajta emberi társadalom alapköve a férfi és nő közötti szeretetközösség, amelyben fontos és kiemelt helye van a gyerekeknek is. Az országok vezetőinek egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen minden eszközzel segíteni a családok életét, boldogulását, ezáltal biztosítva egy nemzet létét és biztonságát.”
