Az államfő kiemelte: a nemzeti összetartozás napja nemcsak a közös haza szeretetét jelenti, nemcsak azt, hogy ápoljuk a kulturális hagyományainkat, közös a nyelvünk, hanem azt is jelenti, hogy a történelmi hagyományainkat is ápoljuk, és „megadjuk a tiszteletet mi, kései utódok a hősi halottainknak”.
A doberdói fennsíkon százezer magyar esett el, embertelen körülmények között kellett itt helytállniuk a magyaroknak – emlékeztetett. Felidézte: 11-12 csata kellett ahhoz, hogy ezt a magaslatot az olaszok elfoglalják.
Áder János hangsúlyozta: az első világháborúnak több százezer halottja volt, több százezer fiút, családapát, szerető férjet hiába várt vissza a családja. Érdemes azokra is gondolni, akik ugyan visszatértek a családjukhoz, de valamilyen harci sebesülés miatt rokkantan, megnyomorítva, „élő roncsként kellett folytatniuk az életüket, amelyet egy értelmetlen háború derékba tört” – magyarázta.
A köztársasági elnök szerint a megemlékezés mellett meg kell köszönni az olaszoknak, hogy méltó módon megadják a tiszteletet a magyar hősöknek, évről évre megemlékeznek a magyar katonák hősiességéről is. Az itt 1916-ban elhelyezett emlékmű olasz felirata egyszerre állít emléket „az egymás elleni harcban elesett és a halálban testvérekké vált olasz és magyar katonáknak” – mondta. Hozzátette: ez sokat elárul az e korra jellemző hősiességről, bajtársiasságról, bátorságról és az ellenfél tiszteletéről.
Áder János arról is beszélt: nagy szerencse, hogy ma már a magyarok és az olaszok arról elmélkednek, hogy a közös Európában, az Európai Unió keretein belül milyen jövőt képzelnek el. Ilyen értelemben „mi egy szerencsés nemzedék tagjai vagyunk” – fűzte hozzá.
Úgy vélte, az első világháborús emlékhelyre el kell hozni a gyermekeket, hogy figyelmeztessék őket arra, hogy a békéért a következő generációknak is meg kell küzdeniük. Ha szembesülnek a veszteség mértékével akár olasz, akár magyar oldalon, akkor minden hétköznapi nehézség ellenére jobban megbecsülik azt az életet, „amelyet a Jóistentől kaptak” a 21. század elején – mondta.
Áder János közölte: látogatásának kettős célja van, részben megemlékezés a nemzeti összetartozás napján egy külső, nem magyarországi helyszínen, részben pedig a méltó tiszteletadás az első világháborús áldozatoknak.
Szlovéniában Áder Jánoshoz csatlakozott kollégája, Borut Pahor is, és együtt látogatták meg a kilátótornyot Cerjében. A két államfő ezt követően koszorút helyezett el a solkani katonai temetőben.
A későbbiekben a két elnök a Sabotin hegyre indul, ahol az erődítménymúzeumot tekintik meg.
Áder János útja folytatásaként pénteken Velencében a Mose-zsiliprendszert keresi fel.
