Átgondolatlan a Jobbik korrupcióellenes ötlete

Ügynökséget alapítana a Jobbik, a példa a román DNA. Ennek felállítása viszont több problémát is felvet.

Korábban csak a párt belső köreiből lehetett hallani, de az elmúlt hetekben már a Jobbik kommunikációjában is megjelent, hogy a korrupcióellenes harcot tűzték zászlajukra. A téma nem teljesen új keletű a pártnál, hiszen már a 2010-es kampány során is jelentek meg olyan üzeneteik („20 évet a 20 évért”), amelyek a korábbi kormányok elszámoltatásával voltak kapcsolatosak.

A párt sajtóosztálya megkeresésünkre közölte: korrupciónak tekintenek minden olyan bűncselekményként azonosított vagy jelenleg „szürkezónás” tevékenységet, amely „a törvényekben meghatározott elvek megkerülésével, kijátszásával juttat előnybe egyes szereplőket és károsít meg másokat”. Különösen súlyosnak tartják azon korrupciós tevékenységeket, amelyek során „a magyar állampolgárok közös áldozathozatalával megteremtett, illetve fenntartott állami vagyont” károsítják meg, vagy a közhatalommal élnek vissza. „Mindezek végrehajtására úgy látjuk, egy olyan intézményre van szükség, ami független költségvetési szervként, a közhatalmi ágaktól elkülönülve, önálló nyomozati és vádemelési jogkörök birtokában küzd a korrupció ellen” – közölte a legerősebb ellenzéki párt, amely már arra készül, hogy 2018-ban átveszi a kormányzást a Fidesz–KDNP-től.

Június 3-án Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő közölte a sajtó képviselőivel: korrupcióellenes hivatalt szeretnének létrehozni. Ezt az intézményt titkosszolgálati eszközökkel, nyomozati jogkörrel ruháznák fel, és paritásos alapon állna fel, vagyis nem kötődne a mindenkori kormányhoz, illetve a mindenkori legnagyobb párthoz – írta tudósításában az MTI. Kizárólag a parlamentnek és a nyilvánosságnak tartozna elszámolással – mondta Mirkóczki, hozzátéve: a Jobbik elképzelése szerint a hivatal a lezárt ügyeket nem titkosíthatná, minden a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt zajlana. A párt azt szeretné, ha az intézmény kötelező vagyonosodási vizsgálatot folytatna le a döntéshozást befolyásoló képviselők, polgármesterek, illetve politikai státuszt betöltők körében minden ciklus elején és végén. Ezt a vizsgálatot az érintettekkel egy háztartásban élőkre is kiterjesztenék.

A témát folyamatosan napirenden tartja a párt, amely pénteken ezt közölte: „a Jobbik az Unióval szemben a fideszkorrupció minden formáját fel fogja számolni, az ország kizsákmányolói, a magyar családok tízezreit aljas módon kifosztó politikusokat a Korrupcióellenes Ügynökség fogja rács mögé juttatni. El fogjuk törölni az igazságtalan és aktuálpolitikai érdekeket szolgáló trafikrendszert is és helyreállítjuk a szabad vállalkozáshoz való jogot”.

Ugyan meglepő, de van hasonló intézmény a környéken: a magyar sajtó szinte teljes spektruma által is egyre inkább dicsőített romániai Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (Direcţia Naţională Anticorupţie, DNA). A 2002-ben létrehozott DNA-t jelenleg egy sepsiszentgyörgyi volt kosárlabdázó, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen jogot végzett Laura Codruţa Kövesi vezeti.

Kínában is megindult a korrupcióellenes harc

„Az egész kínai kapcsolati kultúra az ajándékozgatásokon, szívességeken alapul, és a korrupció meg a kapcsolatok rutinszerű megolajozása között nagyon elmosódott a határ” – mondta az Indexnek adott interjújában Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen működő kínai tanszék vezetője, arra reagálva, sikeres lehet-e a kínaiak két és fél éve megkezdett harca a korrupció ellen. Hozzátette: „A pénznek van egyfajta súrlódása Kínában, az a jellegzetessége, hogy kopik.” Szerinte egy-egy ilyen kampánnyal az állampárt visszaszorítani nem tudja a társadalomba beleivódott korrupciót, de hatalommegtartásra elegendő lépések ezek.

Az Eduard Kövesitől 2007-ben már elvált, de a nevét megtartó hölgy 2013-as kinevezését megelőzően is minden politikai oldalról gyűjtötte a DNA a korrupt politikusokat, ám Kövesivel az élén még magasabb fokozatba kapcsolt az ügynökség. Legutóbb, június elején igazán nagy halra lőtt: Victor Ponta miniszterelnökre. A DNA többrendbeli, még ügyvédként elkövetett okirat-hamisítással, pénzmosással, adócsalásban való bűnsegédlettel és összeférhetetlenséggel gyanúsítja a román miniszterelnököt, és azt kérte Klaus Johannis államfőtől, hogy a vizsgálat idejére függessze fel tisztségéből Pontát. Végül Ponta mentelmi jogának felfüggesztését nem támogatta a parlament két háza, így a – sokak szerint politikai indíttatású – csatározás még sokáig folyhat az időközben törökországi gyógykezelésre távozott miniszterelnök és a DNA között.

A fentiek alapján nem csoda, hogy az elmúlt 25 évet kritizáló Jobbik is követendő példának tekinti a DNA működését. Lapunknak küldött indoklásuk szerint „egy sikeres intézményről van szó, hiszen már több magas rangú politikust is előállítottak és eljárást indítottak ellenük. Ezzel szemben Magyarországon a nyilvánvaló visszaélések ellenére sem került még senki rács mögé”. Hozzátették: „Ha úgy tetszik, szégyenletes hazánkra nézve, hogy balkáni országokban is nagyobb felelősségre vonásra számíthatnak a korrupt politikusok, mint itthon.”

Ha kicsit kutakodunk a DNA bő évtizedes történelmében, kiderül, miért és hogyan válhatott ilyen független, nagy erejű szervvé. Az intézmény elődjét Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészségi Iroda (Parchetul Naţional Anticorupţie, PNA) néven alapították meg 2002-ben a – most kormányzó – szociáldemokraták. Ám az Európai Unió által készített, csatlakozás előtti országjelentések szerint nem volt elég hatékony, csak kisebb korrupciós ügyeket tudott felgöngyölíteni, komoly szereplőkre nem csapott le. A kritikák hatására válhatott különálló, hatékony ügynökséggé az intézmény – írta 2013-as történeti összefoglalójában Marina Stancu.

Ám nemcsak az Európai Unió, hanem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is követelte az üzleti világ jobbá, kiszámíthatóbbá tételét Romániában, ennek egyik eszköze pedig a korrupcióellenes harc volt. Nem csoda, hogy a románok már 2002-es, 2003-as levelekben arról tájékoztatták az IMF-et, hogy antikorrupciós programot indítottak (ez volt a PNA). Az IMF 2004-es országjelentésében kiemelte, hogy a térség országai közül Románia kezeli legrosszabbul a korrupciót, sőt, ebből a szempontból rontott 1996-hoz képest. A dokumentumban szerepel az is, hogy az ország korrupcióellenes szervét erősíteni fogják – mint írták, erre van szükség ahhoz, hogy a későbbiekben az IMF és a Világbank segítséget nyújtson Romániának.

A 2006-os országjelentés már beszámolt a DNA felállításáról is, amelyet jogi reformként tálalt. Ahogy egyre hatékonyabbá vált a DNA, úgy szerepelt egyre kevesebbszer a korrupció szó az országjelentésekben, Románia pedig 2009-ben húszmilliárd eurós hitelt kapott, amelynek több mint felét az IMF állta. A Nemzetközi Valutaalap 2012-es országjelentésében már a korrupcióellenes harc és a DNA sikereiről is beszámolt.

A román DNA megalapításában és megerősítésében tehát igen komoly szerepe volt mind az Európai Uniónak, mind az IMF-nek. Ezek a nemzetközi szereplők bizonyos ellenszolgáltatások feltételéül szabták, hogy erélyesebben fel kell lépni a korrupt politikusok, hivatalnokok és magánszemélyek ellen – így juthattunk el odáig, hogy a DNA ma már a regnáló miniszterelnököt is támadhatja. Ahhoz, hogy a Jobbik korrupcióellenes intézményét ne vádolják elfogultsággal, nem lenne elegendő csupán azt állítani, hogy nem az vagy bizonyos jobbikos politikusokat előállítani.

Alapvetően két pólus merülhet fel a Jobbik esetleges külpolitikai partnereként, akik egy korrupcióellenes szervet is legitimálhatnak: az unió és az USA által képviselt Nyugat vagy a Kelet, amely a Jobbik esetében főként Oroszországot és Törökországot jelentheti.

Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője és kétszeres főpolgármester-jelöltje a közelmúltban kezdett azon dolgozni, hogy javítsa pártja nyugati kapcsolatait. Lapunk kérdésére elmondta: „a Jobbik mindenkivel jó viszonyra törekszik, vagyis a nyugati országokkal és az USA-val is. Meg szeretnénk értetni mindenkivel, hogy aki a magyar szuverenitást elfogadja, azt partnernek tekintjük, akivel jó szívvel együttműködünk”. Staudt Gábor hozzátette: „Ha nyugaton azt látják, hogy a korrupció elleni harcot valóban komolyan vesszük, akkor nekik is elemi érdekük lesz támogatni minket. Ebben hitelesnek és hatékonynak kell lennünk, ez teljesen egyértelmű. Nem tehetünk mást, mint őszintén tesszük a dolgunkat.”

Ugyanakkor elmondása szerint nem csak a kormány dönt abban, melyik országgal ápol jó viszonyt Magyarország. „A cégek nem azt nézik, hogy a kormány mit akar, hanem hogy hol tudnak profitot termelni. Aki azt gondolja, hogy a politika meg tudja határozni a cégeknek, hogy mit tegyenek, az téved. A gazdaságot lehet és kell szabályozni, a cégeket lehet ösztönözni, de kényszeríteni biztosan nem” – tette hozzá az országgyűlési képviselő.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint a külső legitimátor inkább a háttérben fontos, nem a választók felé. Lapunknak nyilatkozva elmondta: a román helyzet annyiban más, hogy ott uniós csatlakozást és IMF-hitelt megelőzően lehetett kikényszeríteni a DNA megalapítását. A Nyugat legutóbb a görögökkel kapcsolatban „szívta a fogát”, hiszen például az uniós csatlakozást követően már nehéz kényszerítő eszközöket találni – bár Magyarország esetében az amerikai kitiltási botrány nevezhető ilyen nyugati eszköznek.

Ugyanakkor egy ilyen új szervezet felállítása veszélyeket is rejt. Érdekes hogy éppen egy olyan szervezet felállítását kezdeményezi a párt, melyet gyakran említenek mint a nyugati intézményes befolyásolás tipikus példáját. És hozzá kell tenni: minden új struktúrában ténylegesen megnőhet a külföldi befolyásszerzés veszélye – igaz lenne ez egy korrupcióellenes ügynökségre, de igaz ez a bűnüldöző szervekre is, ha azok széttagoltak. A nyugati nyomásra létrehozott, különálló szervezetekkel kapcsolatban összeesküvés-elméletek is születhetnek. Nem véletlenül keringenek olyan pletykák, mint amelyet G. Fehér Péter is idéz a június 18-i Heti Válaszban a DNA vezetőjével kapcsolatban: „Kövesi főügyész pedig ma már előbb találkozik a Bukarestbe érkező amerikai szenátorokkal, képviselőkkel, miniszterekkel, mint hogy a tengerentúli politikusok román hivatali partnereiket felkeresnék.”

Krekó szerint intézetüknél azt látják, hogy a romakérdéshez hasonlóan a Jobbik elkezdte kisajátítani a korrupcióellenesség témáját a magyar közéletben. Azaz akármilyen kontextusban kerül elő a téma, abból a Jobbik profitálhat – tette hozzá a politológus, aki szerint ez abból fakad, hogy a párt látható, rendszerkritikus, ellenzéki és még nem kormányzott. Ugyanakkor a Jobbiknak nincsen olyan politikusa, aki konkrét korrupciós ügyek kivizsgálásában jeleskedett volna – véli Krekó, majd megemlítette: a Jobbiknak már kisebb korrupciós ügyei is voltak. A Political Capital igazgatója egyébként úgy gondolja, hogy „amíg valaki nem kormányoz, addig a korrupciós ügyek szempontjából teflonszerű, nem ragadnak rá”.

A közelmúltban a Jobbik egyik országgyűlési képviselője, Z. Kárpát Dániel olyan cégbe talicskázott ki egymillió forintot a Jobbik pártalapítványának adóforintokból álló kasszájából, amelyben a 81 éves nagymamája az egyik tulajdonos és az ügyvezető – számolt be róla a közelmúltban az RTL Klub híradója. Az előző ciklusban pedig Volner Jánosról, a Jobbik alelnökéről és frakcióvezető-helyetteséről derült ki, hogy korábban több olyan céget alapított és vezetett, melyek eladásukat követően felszámolásra, törlésre kerültek – ezekről az ügyekről az ATV közölt oknyomozó riportokat.

Ugyan a Jobbik szempontjából fontos, hogy szakpolitikai javaslatai legyenek, lényegesebb az, hogy mondjanak valamit, mint hogy mit mondanak – véli Krekó Péter. A Political Capital igazgatója szerint nem valószínű, hogy egy ilyen jellegű szervet valóban felállítanak, ha netán kormányra kerülnek, hiszen egyik pártnak sem érdeke, hogy a saját kormányzását megnehezítse. Vagy olyan szervezet lenne, amely a korábbi hagyományokat követve csak a megelőző kormányzatok ügyeit vizsgálná. Krekó Péter így zárta szavait: „A Jobbik is számolna azzal, hogy ha létrehoznának egy ilyen ügyészséget, az adott esetben őket is eltemetheti politikailag.”