Főként a hátrányos helyzetű diákok iskolai sikerességének elősegítésére koncentrál az oktatás területén a kormány a következő két évben. A felzárkózási stratégia 2015–2017. évekre szóló intézkedési tervéből kiderül, hogy a hátránykompenzálás az óvodától a felsőoktatásig fontos pillére lesz az oktatáspolitika tevékenységének. Egyebek mellett javítanák a hátrányos helyzetű gyermekek hároméves kori óvodáztatásának infrastrukturális és személyi feltételeit, különös tekintettel a rászorulók óvodába való eljutására.
Célzott intézkedéseket dolgoznak ki a végzettség nélküli iskolaelhagyás, a lemorzsolódás megelőzésére, kiemelt figyelmet fordítva a roma lányok leszakadásának megelőzésére.
– A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikerességének elősegítése érdekében szükség van az egyéni és komplex támogatást nyújtó programok folytatására, felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére is – szögezi le a dokumentum, utalva az Útravaló Ösztöndíjprogram, az Arany János Tehetséggondozó program és a Második esély program fejlesztésére.
A végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentése érdekében célként tűzik ki azt is, hogy 2016. március 31-ig ágazatközi, intézményközi együttműködések alakuljanak ki, és megerősödjön az intézmények gyermekvédelmi jelzőrendszerben betöltött szerepe.
Jól járhatnak a tanárok is, ugyanis még az idén felülvizsgálja a kormány a pedagógus-életpályamodellt. December 31-ig megvizsgálják, hogy a jelenlegi előmeneteli rendszer kellőképpen elismeri-e a hátrányos helyzetű tanulók nevelése és a tehetséggondozás terén végzett munkát.
A rászoruló fiatalok támogatása a felsőoktatásban is folytatódik. Mint írták, a hátrányos helyzetű, ezen belül a romák diplomaszerzésének támogatása érdekében bővítik a roma szakkollégiumokat, és kiterjesztik a Hallgatói Mentorprogramot.
– A szociokulturális hátrányokkal induló hallgatók diplomaszerzési esélyeinek javítása érdekében szükséges a jelenlegi felsőoktatási ösztöndíj- és hallgatói juttatásrendszer reformja is – húzza alá a stratégia, amely az átalakításra 2016. szeptember 1-jéig ad időt az emberi erőforrások miniszterének.
– A felzárkózási stratégiához készült intézkedési terv nem más, mint álmok és óhajok gyűjteménye, amely valójában megfoghatatlan, hiszen konkrét feladatokat nem jelöl meg – véleményezte lapunknak a kormányzati elképzeléseket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke. Galló Istvánné szerint fontos lenne, hogy egy ilyen típusú dokumentum már ne általános célkitűzéseket tartalmazzon, hanem részletesen jelölje ki, hogy mikor, milyen finanszírozással és ütemezéssel valósítják meg az egyes lépéseket.
– Valóban szépen hangzik, hogy az óvodákat fel kell készíteni a háromévesek minőségi nevelésére, de ez mit jelent pontosan? Egy intézkedési tervben azt kellene felsorolni, hogyan bővítik a csoportszobákat, hány pedagógust kell pluszban felvenni, ennek milyen költségvonzata van. Nem beszélhetünk még mindig általánosságokban, amikor szeptemberben hatályba lép az óvodáztatási korhatár leszállítása – fogalmazott az elnök, aki szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése szintén indokolt, de a mikéntje nem olvasható ki a tervezetből.
Az életpályamodell felülvizsgálatára vonatkozó passzus a szakszervezeti vezető egyértelmű beismerése annak, hogy a jelenlegi bértábla nem ismeri el a többletmunkát és a minőségi munkát.
– Üdvözlendő, hogy az előmeneteli rendszer hiányosságaira végre ráébredtek a döntéshozók, ám egy következmények nélküli felülvizsgálat „belebegtetésével” nem vagyunk előrébb – tette hozzá Galló Istvánné.
