9 GIS munkaállomás + 9 GIS monitor, notebook, adatbázis és térképszerver, 4 szünetmentes táp (APC BACK UPS), háttértároló (backup storage), switchek, switchUPS, hálózati adattár (NAS, network attached storage), 44 inches lapolvasó (scanner).
A rendszer kiépítése és beüzemelése megtörtént. A tesztelés a projekt teljes időtartama alatt folytatódik.
A következő szoftverek beszerzése megtörtént, installációjuk befejeződött: Windows 2012 Server (MS licenc), backup szoftver (\'BrightstoreArcSERVE\'), MsSQLServer (MS licenc), térinformatikai (GIS) szoftver, a Natér webes felületet és a háttéradatbázis kialakítását végző alvállalkozó a fejlesztést 2015 második felében fejezi be.
Az év végéig tartó projekt során vizsgálják az adott területekre eső, a hőhullámok által okozott többlethalálozást, az extrém időjárás hatását a közúti balesetekre, valamint a klimatikus viszonyok hatását a turizmusra. Az indikátorokat a jelenre és a múltra vonatkozóan a mérési adatok alapján, a jövőre vonatkozóan a regionális klímamodell-számítások alapján határozzák majd meg. Az ezekre épülő objektív hatásvizsgálatok eredményei jelölik ki a felkészülés legfontosabb területeit, irányait – már a döntéshozók számára is.
A Natér rendszerét a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet fogja működtetni, erre 2013-ban nyert pályázati pénzt, törvényi hátterét pedig az Országgyűlés 2014-ben teremtette meg. A Natért Kajner Péter, a geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának munkatársa úgy jellemezte, mint egy fiókos szekrényt, amit majd a keletkező adatok fognak szépen megtölteni, a döntéshozók pedig ezekhez az adatokhoz a megfelelő rendszerezettséggel tudnak majd hozzáférni – de nemcsak ők, hiszen hazánk leendő beruházóinak, valamint a tudományos élet szereplőinek és adott esetben a lakosságnak is igen hasznos lehet tudni, mire számítson „éghajlatügyben” hosszabb távon minálunk.
A projekt ez év végéig tart, 196 ezer eurót emészt fel.
