Sokak tartják mindinkább parttalannak a siránkozást a globális felmelegedés, illetve a klímaváltozékonyság (vagy klímaváltozás, kinek hogy tetszik) vélt vagy valós hatásai miatt, de kevés lokális mérési eredmény és ebből következő konkrét intézkedési javaslat születik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (illetve a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ) ezért élére állt a kérdésnek: Magyarországot tízszer tíz kilométeres méretben felrácsozzák, és az így nyert 100 négyzetkilométeres területre megpróbálnak éghajlat-specifikus adatokat előállítani a korábbi és a jelenlegi számokból, valamint a prognózisokból. Természetesen nem hasraütés-szerűen teszik mindezt – és nem is csak viccből –, hanem részben a már formálódó Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (Natér) adatbázisára, részben a Kritér fantázianevű projekt során előállítandó új adatbázisokra alapozva. A Kritér – egyszer rögzítsük ezt is – maga a klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra.
– Már nemcsak a klímaváltozás kutatását segíti az új adatbázis, hanem igyekszik egyfajta döntéshozatali alap is lenni – hangsúlyozza Labancz Krisztina, a meteorológiai szolgálat éghajlati és levegőkörnyezeti főosztályvezetője. A szükségletet tekintve mindenképpen van alapja a kezdeményezésnek, hiszen a földi légkör megóvása érdekében rendszerszintű információk kellenek annak megismerésére, miképp marad értelme 50 év múlva is például egy osztályterem óraszüneti kiszellőztetésének.
A projektet társfinanszírozó Európai Gazdasági Térség Alap – illetve jórészt a Norvég Alap – szerepvállalásáról a szolgálatnál tartott hétfői projektbemutatón megjelent a budapesti norvég nagykövet, Tove Skarstein is.
– Hogy hasonló programokat támogatunk számos térségbeli országban, annak az az oka, hogy a várható negatív események hatásai közösek: Norvégiában az óceánpart mentén gyakoribbak lesznek a földcsuszamlások, ami falvak százait hetekre elzárja a külvilágtól, és számos közúti kárunk is keletkezik, nem beszélve a lavinákról – sorolja a diplomata, akivel egyetértésben a magyar szakemberek is amondóak: a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbakká válnak a klímaváltozás közepette.
