Az oktatást, az egészségügyet, a szociális ágazatot és a kulturális szolgáltatásokat is érinti az a 325,7 milliárd forintos forrásigényű intézkedéscsomag, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a területi elmaradottságok enyhítésére, a járások közti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésére állított össze. A VS.hu által közölt, még egyeztetés alatt álló előterjesztés legfőbb célkitűzése, hogy a közszolgáltatásokhoz az ország minden pontján ugyanúgy hozzá lehessen férni. A tervezett fejlesztéseket európai uniós forrásokból, operatív programokon keresztül finanszírozná a szaktárca, de mint írták, a későbbi működési költségeket már tudná biztosítani a nemzeti költségvetés.
A 2018-ig tervezett átalakítás részét képezné az iskolarendszer racionalizálása, melynek keretében a 7–8. osztályos tanulók képzésére központokat hozna létre az Emmi. Ezek nem új intézmények lennének, hanem a jelenleg is működő intézményi bázison jönnének létre azzal a céllal, hogy egy helyszínen elérhetők legyenek a legfontosabb szolgáltatások. A központok egész napos iskolai programmal működnének, és kiemelten figyelnének a hátrányos helyzetű gyerekekre, biztosítanák például az esélyteremtéshez szükséges szakembereket (pl. fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, logopédus, gyógypedagógus).
Ezenkívül továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás is lenne a központokban, amelyek a végzettség nélküli iskolaelhagyás megfékezésére jelzőrendszert működtetnének. Az előterjesztés felidézi, hogy a kisebb települések egy részén ma nincsenek meg a felső tagozatos oktatás feltételei: 3227 település közül 591 helyen csak alsó tagozat van, további 638 helyen mindössze hat évfolyam működik, 3400 gyerek pedig összevont osztályokban tanul az 5–8. évfolyamon. Hogy a központokba való bejutás ne legyen gond, az állam iskolabusz-szolgáltatást is biztosítana a környékbeli gyerekeknek.
A dokumentum javasolja azt is, hogy a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pedagóguspótlékot fejlesszék tovább, illetve terjesszék ki. A tárca szerint indokolt például, hogy járjon pluszpénz a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken dolgozó pedagógusoknak is, illetve ott, ahol a bejáró tanulók aránya meghaladja a 30 százalékot. Ez mintegy 10 ezer pedagógust érinthet. Pótlék járna továbbá akkor is, ha a pedagógus a heti munkaideje legalább 50 százalékában képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést lát el, illetve óvodai fejlesztő programban vesz részt. Az intézkedéssel összesen 13 ezer pedagógus járna jól.
A szaktanári ellátottság biztosítására ösztöndíj-jellegű és mentori, képzési támogatást is kidolgoznának, amely a szakképzett munkaerő mobilitását és a kapacitáshiányos területeken való alkalmazását segítené.
A koncepció emlékeztet arra, hogy számos településen problémás a 3 év alatti gyerekek napközbeni ellátása: 2011-es adatok szerint a leghátrányosabb helyzetű települések csupán 13 százalékában működött ilyen szolgáltatás. Az arány javítása érdekében bevezetnének egy új, könnyen létrehozható és működtethető intézménytípust, a minibölcsődét, ami a helyi szükségletek szerint ellátná az óvodáskort még el nem ért kicsik felügyeletét.
A felsőoktatásban erőteljesebben érvényesítenék a területi szempontokat a hallgatók által fizetendő önköltség mértékének meghatározásában, és a kedvezményezett járásokból származó diákoknak felzárkóztató, kiegészítő képzéseket is biztosítanának. A tervek szerint a pedagógusképzésben is többlettámogatás járna a kedvezményezett járásokból származó tanárjelölteknek. A felsőoktatási stratégiában foglaltaknak megfelelően közösségi felsőoktatási központokat alakítanának ki ott, ahol ma nem érhető el megfelelő kapacitású egyetemi, főiskolai képzés (pl. Nógrádban, Észak-Borsodban, Beregben).
Az előterjesztést várhatóan július 8-i ülésen tárgyalja a kormány.
