Áder János köztársasági elnök szombaton írta alá az önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, amely alapján a jövőben a közfeladatot ellátó szerv előzetes költségtérítést kérhet a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért. A jogszabály bírálói szerint a költségtérítés bevezetése árt az átláthatóságnak, mivel megnehezíti a közérdekű információkhoz történő hozzájutást. A törvény egyébként úgy szól, hogy költségtérítést az adatgazda a közérdekűadat-igénylés költségének mértékéig kérhet.
A törvénymódosítással kapcsolatban megkerestük az Igazságügyi Minisztériumot, ahol portálunknak azzal magyarázták a költségtérítés kiszabásának lehetőségét, hogy a régi törvény rendelkezései nem elég rugalmasak, az adatkezelőkre egyes esetekben „olyan többletterheket rónak, amelyek mind alapfeladataik ellátását, mind a közérdekű adatok megismerése iránti igények maradéktalan teljesítését akadályozhatják”.
Hozzátették, hogy a költségtérítés mértékéről az adatigénylőt – akár annak előzetes, akár utólagos megfizetésére kerül sor – a hatályos szabályokkal egyezően előre tájékoztatni kell. Ennek tükrében pedig az igénylő dönthet, hogy fenntartja-e szándékát. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az adathordozó anyagköltségén és a kézbesítés postai költségén túl az adatgazda – vagyis akitől az adatokat kikérték – a munkaerő-ráfordítást csak abban az esetben érvényesíti, ha az adatigénylés teljesítése a szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Vagyis, jelen állás szerint, e költségelemet nem veszik figyelembe, ha az igényelt adat kis terjedelmű, könnyen hozzáférhető, és elektronikus úton elküldhető.
A minisztérium válaszában nem részletezte, hogy mi számít kis méretűnek, azt viszont közölték, hogy – lévén a törvénymódosítás októberben lép hatályba – jelenleg a költségtérítés mértékére vonatkozó végrehajtási szabályok még előkészítés alatt állnak.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője ugyanakkor úgy látja: noha a szabályozás a közérdekűadat-igénylést eddig rendszeresen igénybe vevő újságírókat nem lehetetleníti el – nekik vannak jogászaik, a túlzott költségigények esetén bíróságra tudnak menni annak megváltoztatásárt –, az átlagemberként adatokat igénylőkkel szemben azonban visszatartó hatása lehet. Hozzátette: az Átlátszót például azért sem lehetetleníti el a jogszabály-módosítás, mivel az adatigénylés csak egy része a munkájuknak, csak egy eszköze az oknyomozó újságírásnak a sok közül.
Bodoky elmondta: korábban is volt, hogy csak bizonyos költségek fejében adtak ki közérdekű adatokat, több esetben is túlárazva, így sokszor bírósági úton kellett olcsóbb árat kiharcolni. Szerinte azonban a szabálymódosítás után jóval többször kell majd bíróságra járni azok miatt, akik a költségtérítés eszközével akarnak kibújni az adatszolgáltatás alól.
Bodoky úgy látja, hogy az így megnövekvő számú bírósági ügy lassítja majd az egész adatszolgáltatási folyamatot, vagyis időhúzásra, késleltetésre lehet használni azok részéről, akik nem akarják megosztani a közérdekű adatokat. „Az igénylések 80 százaléka olyan adatokra irányul, amit az intézmények az átláthatóság érdekében maguk is közzétehetnének, így gátat lehetne szabni annak, hogy egy adott intézménynek egyszerre túl sok igénylésre kelljen reagálnia” – tette hozzá a főszerkesztő.
Hasonlóról beszélt a Mandinernek adott interjújában Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke is, szerinte a politikai marketing és reklám szempontjából sokkal hasznosabb és praktikusabb megoldás volna, ha a közérdekűadat-igénylés korlátozása helyett létrehoznának egy olyan transzparens, online rendszert, ahová minden közérdekű adat átlátható módon felkerülne.
