A gyilkosság után elrendelt hírzárlat miatt még a XI. kerületi idősek otthonának lakói sem tudtak arról, hogy az intézmény falain belül emberölés történt a múlt héten. Információnk szerint a 33 éves gyanúsított legalább másfél éve dolgozott a fővárosi fenntartású szociális intézményben. A fővárosi önkormányzat szerint ha pszichiátriai kezelés alatt állt is, nincs olyan jogszabály, amely előírná a munkavállaló pszichiátriai vizsgálatát, de ha korábban gondozott lett volna, az akkor sem feltétlenül juthatna a munkáltató tudomására.
Mint arról a Magyar Nemzet tegnap beszámolt, a rendőrség azt követően rendelt el nyomozást az intézményben dolgozó ápoló ellen, hogy múlt kedden megfojtott egy védekezésre képtelen idős asszonyt. A bűncselekményre akkor derült fény, amikor a férfi már a következő áldozatára vetette magát, de az idős nő segítségért kiáltozott, így a támadót sikerült lefogni. Lapunk a szociális otthon egyik lakójától úgy értesült, hogy a történtekről semmit sem tudtak.
Az valóban feltűnt neki, hogy napokig rendőrautók álltak a fővárosi fenntartású idősek otthonának területén, de semmit sem árultak el a lakóknak a gyilkosságról. Úgy tudjuk, hogy az elkövető már legalább másfél éve dolgozott a XI. kerületi otthonban, sőt életvitelszerűen élt a falai között. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője úgy nyilatkozott, a férfit „idős koránál fogva bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberöléssel” gyanúsítják. Hozzátette, a gyanúsított előzetes letartóztatását az illetékes bíróság elrendelte, a kényszerintézkedést pedig a bíróság – ügyészi indítványra – az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben rendelte végrehajtani. Úgy tudjuk, azért is született ilyen döntés, mert a gyilkosság elkövetője korábban pszichiátriai kezelés alatt állt. Megkerestük az idősek otthonának fenntartóját, a Főpolgármesteri Hivatalt is, hogy megtudjuk, vajon az illetékeseknek tudomásuk volt-e arról, hogy a férfi pszichés problémákkal küszködik.
Skultéti József, a Budapest Főpolgármesteri Hivatal kulturális, sport, köznevelési, egészségügyi és szociálpolitikai főosztály osztályvezetője megkeresésünkre közölte: a szociális ellátás területén is hatályos jogszabályok határozzák meg, hogy milyen követelmények állíthatók az ápoló-gondozó intézményekbe munkafelvételre jelentkezők elé. A vonatkozó passzus alapján az lehet közalkalmazott, aki büntetlen előéletű, tizennyolc évesnél idősebb, továbbá magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett.
A hivatal illetékese kifejtette, a munkavédelemről szóló törvény előírásai alapján a munkáltatónak foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot kell biztosítania a munkavállaló számára. Ennek során az egészségügyi szolgáltató a munkavégzésre történő alkalmasságot vizsgálja, illetve egészségiállapot-felmérés történik, amely egy esetleges munkahelyi baleset hatásainak objektív megállapításához is segítséget nyújt. Az egészségügyről szóló törvény, továbbá az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezik az orvosi titoktartásról, illetve a beteg kötelezettségeiről: ezek értelmében a felvétel előtt álló munkatárs köteles az orvost az egészségi (fizikai, mentális) állapotáról tájékoztatni. Az elmondott adatok ellenőrzésére azonban a foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak nincsenek jogszabály által biztosított eszközei. A szakorvosokra, egészségügyi ellátókra a törvényekben foglalt titoktartás egyaránt érvényes, harmadik személy számára nem adható ki, kivéve, ha ezt jogszabály írja elő.
Tehát a Főpolgármesteri Hivatal szerint ebben az esetben nem volt olyan jogszabály, amely előírta volna a munkavállaló pszichiátriai vizsgálatát, de ha lett volna, akkor sem feltétlenül juthatott volna ez a munkáltató tudomására.
A témára vonatkozó kérdéseinket feltettük az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végezhet. Lehetőség van foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzésére is, ezt kérelmezheti a munkáltató és a munkavállaló egyaránt, a vizsgálat eredménye egy évig érvényes. A minisztérium válaszában kitért rá: a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében az egészségügyi törzslapon a korábbi betegségeket és kezeléseket is fel kell tüntetni, és ha alkalmatlan minősítést kap a munkavállaló, nem töltheti be a munkakört, illetve nem foglalkoztatható.
Korábban is történt már dolgozók által elkövetett bántalmazás szociális intézményben: 2010 elején derült ki, hogy a kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthon két ápolója vert és szexuálisan bántalmazott több beteget. Egészségügyi intézményben is volt gyilkosság: 2009-ben szabadult a börtönből a „Fekete Angyal” néven elhíresült, korábban nővérként dolgozó F. Tímea, aki hét betegnek adott be halálos injekciót. Hasonló esetre külföldön is akadt példa: májusban testi sértés miatt állítottak bíróság elé Dél-Afrikában egy 40 éves ápolónőt, aki veréseknek és kínzásoknak tett ki egy rákbeteg nőt egy otthonban. Az esetre úgy derült fény, hogy a nő lánya egy kamerát rejtett el, amely rögzítette, mi okozza édesanyja megmagyarázatlan sérüléseit. A gégerákos idős nő ugyanis betegsége miatt nem tudta elmondani, hogy mi történt vele, de végül a rejtett kamera leleplezte, hogyan keletkeztek a sérülései.
