Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: nem várható, hogy a közelgő tél miatt csökkenne a migránsok száma. Az ellenzéki politikus megjegyezte: a magyar kormány többek között „plakátkampánnyal” volt elfoglalva, így „féléves késésben vannak”, de a magyar rendőrség és a titkosszolgálatok végzik a dolgukat.
A bizottság elnöke beszámolt arról is, hogy a Röszkénél és Horgosnál történt zavargásokról is tájékoztatást kaptak. Elmondta: a terrorgyanúval hírbe hozott férfi ellen zajlik a büntetőeljárás, és annyit tudni lehet, hogy klasszikus értelemben nem nevezhető terroristának, de menekültnek sem. Ezzel együtt az igazolható, hogy iszlamizációt, fundamentalista irányzatot képviselő szervezethez köthető, de nincs információ arról, hogy konkrét terrorcselekmény elkövetésére készült volna – fejtette ki.
Molnár Zsolt kérdésre válaszolva azt mondta: a hatóságok nem tudnak olyan magyar állampolgárról, aki csatlakozott volna az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez, és arról sincsenek adatok, hogy a magyarországi iszlám közösségek szimpatizálnának velük. Konkrét, Magyarországot érintő terrorfenyegetésről nincs információ – mondta a bizottság elnöke, de megjegyezte: az országon áthaladó tömegek miatt nagyobb lehet a terrorveszély.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke azt mondta: az ülésen a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői és Tasnádi László, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az ukrán válságról, valamint az Iszlám Állam elleni fellépésről is adtak tájékoztatást. Ezzel együtt az egyik legfontosabb téma az illegális migráció volt.
A kormánypárti politikus azt mondta: a jelentések azt igazolják, hogy az illegális migrációs probléma kezdeténél tartunk, az Európai Unióra még nagyobb nyomás fog nehezedni a következő időszakban. Ennek alapján Németh Szilárd szerint a Fidesz–KDNP jól döntött akkor, mikor döntéseket hozott arról, hogy a schengeni határokat zárni kell, és a határokon kell megállítani az illegális migrációt. Ehhez műszaki és jogi határzárra, valamint létszámnövelésre és anyagi ráfordításra is szükség van – fejtette ki.
Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja a többórás ülés után úgy nyilatkozott: hosszú, nyomasztó információkkal terhelt ülésen vannak túl. Az elhangzottak alapján az ellenzéki politikus azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon megnőtt a terrorfenyegetettség. Ugyanakkor kiemelte: a magyarországi nemzetbiztonsági szolgálatok hatékonyan végzik tevékenységüket, és kitartást kell kívánni nekik. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet: fontos, hogy az európai nemzetek tudjanak egymással kommunikálni, és ebben Magyarországnak is részt kell vennie.
A magyar–szerb határszakaszon azért volt szükség a részleges határzár elrendelésére, mert „a szabadság forgott kockán” – mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai ülésén.
A tárcavezető kiemelte: az EU schengeni rendelete kimondja, hogy meg kell védeni a külső határokat, biztosítani kell, hogy a zöldhatáron ne jusson át senki, és az adott ország határozza meg, hogy milyen feltételek mellett lehet az EU területére bejutni. Ha az unió külső határa nem megfelelően biztonságos, nem lehetséges schengeni belső térről beszélni, ahol a polgárok a közös határokat ellenőrzés nélkül szabadon átléphetik – indokolta Pintér Sándor a részleges határzár elrendelését.
Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke a belügyminiszter beszámolóját követően újságíróknak elmondta: a magyar–szerb határon a műszaki határzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A magyar kormányzatnak elsősorban a magyar nemzet érdekeit és szempontjait kell szem előtt tartania, vagyis a magyar embereket kell megvédenie a migrációs válságban, de az is fontos számára, hogy segítsen a rászorulókon – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Zágrábban.
Soltész Miklós előzőleg – mások mellett – Josip Bozanic zágrábi érsekkel folytatott megbeszéléseket a horvát fővárosban, a tárgyalások fő témája a migrációs válság volt. Az államtitkár kiemelte: Nyugat-Európa hozzáállása a migránsválsághoz kezelhetetlen állapotokat hozott létre Horvátországban és Magyarországon is.
Az érsek úrral és a többi tárgyalópartneremmel is egyetértettünk abban, hogy mennyire fontos a keresztény karitatív szervezetek feladata az átvonuló emberek megsegítése érdekében, de a problémát ott kell kezelni, ahol kialakult: Törökországban, Libanonban, Irakban és Szíriában
– mondta. Az ottani táborokban kell segítséget nyújtani – tette hozzá.
Hangsúlyozta, bár láthatóak a migrációs válság veszélyei, a rászorulókon, az elesetteken továbbra is segíteni kell. Soltész Miklós úgy vélekedett, hogy Zoran Milanovic horvát miniszterelnök Magyarország elleni durva kirohanásai nem rontottak a két ország viszonyán. A magyar kormány által támogatott karitatív szervezetek gyakran segítenek horvát partnereiknek – fűzte hozzá. A Baptista Szeretetszolgálat egyesült államokbeli gyűjtése eredményeképpen mintegy 300 ezer dollár értékben visz horvát területre segélyt – emelte ki.
Ez megint csak azt mutatja, hogy Magyarországon nem azt nézzük, milyen a horvát politikai vezetés hozzáállása Magyarországhoz, hanem szeretnénk segíteni a migránsokon és a horvát embereknek
– mondta az államtitkár.
Soltész Miklós zágrábi látogatása során ellátogatott az Ady Endre Magyar Kultúrkörbe, ahol horvátországi magyar vezetőkkel találkozott.
Emberfeletti tempóban halad a kerítésépítés a horvát határszakaszon – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter szerdán az M1 csatornának, miután a magyar–horvát határnál lévő Gyékényesnél terepszemlét tartott a határzár építésénél. A kerítésépítés szempontjából ez egy nehéz szakasz, de munkagépek segítségével igyekeznek a lehető leggyorsabban elkészülni a határzárral – jegyezte meg.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Simicskó István Benkő Tibor vezérkari főnökkel tájékozódott az ideiglenes biztonsági határzár eddig elkészült munkálatairól. Közleményük szerint a látogatást követően a honvédelmi miniszter úgy vélekedett:
katonáink rendkívül nehéz terepen dolgoznak, ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy nagy odaadással, tisztességesen végzik munkájukat.
A HM közlése szerint a katonák ellátásáról, munkakörülményeiről jó tapasztalatot szerzett a miniszter.
Minden magyar ember büszke lehet katonáira, akik azért dolgoznak, hogy az emberek biztonságban élhessék hétköznapjaikat
– idézte a HM Simicskó István szavait, aki emellett tiszteletre méltónak nevezte, hogy a katonák „a kialakult válsághelyzetben nem a laktanyákban vannak, hanem védik az ország határait”.
