A tájékoztatás szerint javaslataik között szerepel többek között, hogy továbbra is nyomatékosan kérik, a fogyasztói folyadéktej és tejtermékek kerüljenek az 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) körébe jövő év január 1-jétől. Javasolják továbbá, hogy enyhítsék a belföldön működő kereskedelmi láncokat sújtó terheket, például az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Kérik, az idénre meghirdetett tejtermelői támogatások maradéktalan ez évi kifizetését is. A magyar tejágazat szereplői – a tejtermelők és a feldolgozók – szeretnék elérni azt is, hogy a balti államokhoz hasonlóan kapjanak kompenzációt az orosz embargó által elszenvedett veszteségeik enyhítésére.
Azonnali kormányzati és uniós döntéseket sürget a kedvezőtlen tejpiaci helyzet enyhítésére több, a nyerstej termelésében érdekelt magyar szakmai szervezet – írtuk augusztus 13-án.
A tej világpiaci ára többéves mélypontra süllyedt az elmúlt hónapokban, hasonlóan alacsony szintre legutóbb 2009-ben volt példa. Magyarországon is esik a tej ára, ez kedvezőtlenül érinti az 1,4 százalékos fizetésképtelenségi rátával rendelkező, az alacsony kockázatú tejágazatban érdekelt vállalkozásokat – derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító friss elemzéséből.
Jelzik: a magyar feldolgozók a válság által legjobban érintett félkemény sajtok piacán legalább 3-4 milliárd, a dobozos tejek piacán legalább 2-3 milliárd forint vesztességet szenvedtek el az embargó életbe lépése óta. Ezért javasolják, hogy Magyarország kezdeményezze a szeptember 7-i brüsszeli agrárminiszteri értekezleten az exporttámogatás újbóli, ideiglenes bevezetését, valamint az intervenciós ár legalább 25 százalékos emelését.
Továbbá javasolják: a sajt, vaj és tejpor magántárolási támogatás tagállamokra lebontott újranyitását legalább az orosz embargó idejére; valamint a finanszírozási nehézségek miatt előfinanszírozási lehetőség bevezetését is szükségesnek tartják.
