Orbán: Ha mindenkit beengedünk, Európa megsemmisül

A kormányfő a Bildnek adott interjújában közölte, kész terve van a megoldásra.

Arra a kérdésre, mit érzett a tengerparton fekvő halott kisfiúról készült felvételeket látva, a miniszterelnök elmondta: megrázó élmény volt, minden emberélet elvesztése tragédia. Ugyanakkor a szülőkre is gondolt, akik egy Szírián kívüli, biztonságos menekülttáborból indultak el, és kockáztatták saját maguk és gyermekeik életét. Hozzátette: az út veszélyeit „nem tudjuk magunkra vállalni, ezért jobb lenne, ha nem jönnének ide”.

Magyarországon „felkelést” eredményezett a német döntés, hogy a migránsokat beengedik Németországba – válaszolta arra a kérdésre, hogy a menekültválság mennyiben tekinthető német problémának. Korábban a magyar hatóságok kézben tartották a helyzetet, amikor viszont Berlin bejelentette, hogy az uniós szabályokat átmenetileg hatályon kívül helyezik, kitört a káosz – jelentette ki. „Ez történik akkor, ha nem tartják be a szabályokat” – tette hozzá.

Az 1989-es határnyitásról szólva rámutatott, hogy az NDK-s menekültek nem illegálisan tartózkodtak Magyarországon, „nem fütyültek a magyar törvényekre”, a magyarok pedig önszántukból nyitották meg előttük a határt. Most viszont „idegenek törik át a határainkat” – mondta a kormányfő, kiemelve: „a kommunizmus kerítése ellenünk irányult, [ ] az a kerítés viszont, amelyet most építünk, értünk van”.

„Csak azt mondhatom: itt állok, és nem tehetek másként” – válaszolta arra a kérdésre, milyen érzés Európa legfőbb gazfickójának szerepében lenni. A magyarok garantálják, hogy az „európaiak szabadon mozoghatnak, és a határaik védettek” – szögezte le.

Orbán Viktor kifejtette: a migránsokat az embercsempészek és az uniós politikusok is becsapják, mind azt ígérik, jobb életük lesz, és maradhatnak akkor is, amikor a hazájukban béke lesz, de megtapasztalják, hogy a „méz, amely Németországban folyik, kicsit kevésbé édes, mint remélték”, és az életszínvonalat a teljesítmény határozza meg, nem az igények.

Arra a kérdésre, látta-e személyesen a Keleti pályaudvaron kialakult nyomort, azt mondta: járt ott, de nem ment be. „Valószínűleg nem én vagyok a migránsok kedvence, de a politikámat sem egy fotó időhorizontján mérem” – reagált arra a kérdésre, hogy lehetne-e olyan szelfit készíteni, amelyet Angela Merkel német kancellár készített menekültekkel.

Orbán Viktor befogadna otthonába egy menekült családot, ha az a migránsoknál nem bátorításként hatna, hogy jöjjenek hozzánk Európába.

Arra a felvetésre, hova menjen a sok menekült, miután jövő kedden lezárulnak Magyarország határai, a miniszterelnök kijelentette: vissza, „oda, ahonnan jöttek”, ugyanis nem háborús övezetből érkező emberekről van szó, nem veszély elől menekülnek, és nem azért jönnek Európába, mert biztonságot keresnek, hanem mert jobb, „talán német, talán svéd” életet akarnak. De a jobb élethez nem fűződik alapvető jog, csak a biztonsághoz és az emberi méltósághoz – húzta alá Orbán Viktor.

Az európai vezetők pillanatnyilag álomvilágban élnek, és fogalmuk sincs a veszélyekről, hiszen az utánpótlás végtelen, és ha „mindenkit beengedünk, Európa megsemmisül” – jelentette ki.

E helyett van egy terv, amelyet a kormányfő a következő uniós csúcson mutat be. Ennek része a Szíria körüli országok jelentős pénzügyi támogatása. Különösen Törökország teljesítménye rendkívüli a menekültkérdésben – mondta a miniszterelnök, megjegyezve: hetente kellene misét mondani Recep Tayyip Erdogan török államfőnek. „Nem hagyhatjuk cserben az olyan államokat, mint Törökország, és nem lehetünk fukarok.”

Hozzátette: az uniós befizetéseket egy százalékkal növelni, a közös költségvetés egyéb célokat szolgáló kiadásait egy százalékkal csökkenteni kellene, az így keletkező forrásokat pedig a Szíriával szomszédos államok támogatására lehetne fordítani. Amennyiben még több pénzre van szükség, „megemeljük a segélyt, egészen addig, amíg elapad a menekültáradat” – fejtette ki Orbán Viktor.

Az Európában lévő menekültekről úgy vélekedett: „közülük senki nem akar visszamenni; attól tartok, mind itt maradnak”.

A kormányfő szerint a menekültkvótáknak akkor van értelmük, ha zárva vannak a határok, különben nem tudni, hány embert kell elosztani. Az pedig illúzió, hogy a kvóták alapján például Észtországban vagy Portugáliában elhelyezett emberek a helyükön maradnak, ha Németországba akarnak menni.

Még senkit nem büntettek meg az uniós jog betartásáért – reagált arra, kitart-e a kvóták elutasítása mellett, ha az EU szankciókkal fenyeget. Brüsszelnek inkább Görögországra kellene nagyobb nyomást gyakorolnia, mert évek óta nem védi külső uniós határát – tette hozzá, hangsúlyozva: „nem is lenne az egész menekültválság, ha Görögország eleget tenne kötelezettségeinek”.

Az iszlamizáció veszélyéről szólva kiemelte, hogy tiszteli az iszlámot, de a bevándorlás révén a belátható jövőben többségben lesznek a muzulmánok Európában, és ha Európa „megengedi a kultúrák versengését, akkor a keresztények fognak veszíteni”. Úgy véli: ezek a tények, „az egyetlen kiút” pedig az Európát keresztény kultúraként megőrizni vágyók számára az, hogy nem engednek be egyre több muzulmánt.

A menekültválságot kiváltó szíriai polgárháború lezárásának esélyeiről szólva kiemelte, hogy a konfliktus megoldásához szövetségre van szükség, amelynek összeállításához az Egyesült Államoknak és Oroszországnak dűlőre kell jutnia egymással.