Mint mondta: a vizsgált ügyek alig négy százaléka jutott el a feljelentésig, vádemelésig hét, elsőfokú ítéletig két eset ért el, de a „nullához közelítő váderedményesség” dacára mindez hozzájárult a 2010-es országgyűlési választás eredményéhez.
Gyurcsány Ferenc szerint az volt az elgondolás, hogy „ha engem nem tudnak elcsípni, akkor valaki más vigye el ennek a terhét”. A politikus „a diktatúrák vérlázító szokásának”, az Orbán-rendszer politikai önkényének nevezte, amikor a gyanúsítottnak enyhébb eljárást helyeznek kilátásba, ha másra vall.
„Ennél romlottabb rendszerek is megbuktak” – jelentette ki, hozzátéve, ha ez megtörténik, a „meghurcoltaknak” elégtételt, kárpótlást kell adni. Mint mondta, olyan igazságszolgáltatásra van szükség, amely az érintett kilététől függetlenül folytatja le az eljárást.
Debreczeni József, a DK elnökségi tagja, a kötet kiadója megemlítette: a koncepciós perek jellemzője, hogy előbb szemelik ki a bűnöst, és ezt követően születik meg maga az ügy. Azt mondta, hogy a 2010-ben hatalomra jutott csoportnak már négy évvel korábban szándékában állt Gyurcsány Ferenc börtönbe juttatása, szerinte pedig az ügyészség Györgyi Kálmán legfőbb ügyész „rejtélyes” és idő előtti lemondása óta a Fidesz befolyása vagy uralma alatt állt.
Császy Zsolt saját esete kapcsán az igazságszolgáltatás torzulásáról beszélt, amelyet szerinte nem hibák okoztak, hanem a „tudatos torzítás a politikai célok érdekében”, megjegyezve, hogy a rendszerváltás egyik célja az volt, hogy ne lehessenek többé ilyen perek.
