Az ítélet indoklásában a bíró hangsúlyozta, hogy a kijelentést szövegösszefüggésében kellett vizsgálnia, majd kifejtette: Ungár állítása azért sértő, mert úgy mutatta be Kocsis Mátét, mint aki érintettsége ellenére nem áll ki a homoszexuális közösség jogaiért – tehát lényegében gyávának nevezte, márpedig az emberek nem ezt várják egy politikustól.
Ungár Klára ügyvédje a tárgyalás elején arról beszélt, hogy Kocsis Máté olyan párt tagja, amelyik többször beavatkozott az emberek magánéletébe, s az alperesi oldal álláspontja szerint ezért a józsefvárosi polgármesternek is tűrnie kell, ha magánélete a figyelem középpontjába kerül. Nehéz-Posony Márton ráadásul úgy állította be a pert, mintha az általában a homoszexuálisokról szólna. Arra tekintettel kérte például Kocsis keresetének elutasítását, hogy „az, ha valaki meleg, nem befolyásolhatja kedvezőtlenül az illető megítélését”. A törvényszék ezzel tulajdonképpen egyet is értett, hiszen számos nemzetközi egyezmény és a magyar alaptörvény is tiltja a diszkrimináció minden formáját, ugyanakkor, mint arra Fintha-Nagy Péter rámutatott: ez az ügy nem a homoszexualitásról, illetve a homofóbiáról szólt.
A tárgyalás végén Kocsis Máté úgy nyilatkozott: elégedett a bíróság döntésével. Ungár Klára viszont jelezte: fellebbezni fog, mert szerinte a határozat alapján Magyarország hivatalosan homofób állam, s kijelentéseit sem kívánja visszavonni.
