Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője megerősítette: az V. és XIII. kerületi ügyészséghez beérkezett a nyomozást megszüntető határozat elleni panasz. A korábbi sajtóhírekkel szemben úgy tudjuk, hogy a NAV nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában szüntette meg az eljárást, amit a Norvég Civil Támogatási Alappal (NCTA) összefüggésben az Ökotárs, illetve az általa támogatott tizenhét egyesület és alapítvány ellen indítottak egy évvel ezelőtt.
Az ügyben szerda este megszólalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt mondta, áttanulmányozta az ügy valamennyi dokumentumát, és ezek alapján meggyőződése, hogy az Ökotárs törvénytelenül működik. Szerinte az NCTA pénzei diszkriminatív módon, rendre ugyanahhoz a körhöz kerültek. A tárcavezető hozzátette, tisztában van azzal, hogy az adóhivatal milyen döntést hozott, ám véleménye nem változott az ügyben.
Az Ökotárs Alapítvány és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek elleni adóhatósági eljárás költsége az RTL Klub riportja alapján 600 ezer forint, amit az államnak kell viselnie.
Lázár János magatartása egyébként azért meglepő, mert tavaly még úgy fogalmazott, hogy „amennyiben a vizsgálatok tisztázzák a külföldi forrásokat osztó szervezeteket, akkor kénytelenek leszünk bocsánatot kérni”. Úgy tűnik, a szervezetek megkövetése még várat magára. Az pedig újabb kérdéseket vet fel, hogy ez miként befolyásolja majd a norvégokkal jelenleg is zajló tárgyalásokat a Norvég Alapból származó befagyasztott összegek feloldásáról. A norvég kormány 2014. május 9-én függesztette fel a Norvég Alapból Magyarországnak nyújtott támogatások folyósítását (a Norvég Civil Alap kivételével – a szerk.).
Ismert, Lázár János 2014 áprilisában levélben fordult a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjához, sérelmezve, hogy az NCTA támogatásait egy szerinte az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyarországon. A Miniszterelnökség májusban kérte fel a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Az átfogó vizsgálat célja az volt, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
Lapunk tavaly szeptemberben írta meg, hogy az addig lefolytatott Kehi-vizsgálat szerint az egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott 17 civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született, majd jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt rendőrségi nyomozás indult. Ezután a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai házkutatást tartottak a támogató szervezetek budapesti irodáiban (ezek közül az egyiket idén januárban törvénysértőnek minősítette a bíróság, mert hiányzott a kényszerintézkedés általános feltétele – a szerk.), majd kezdeményezték a pénzek elosztását végző konzorcium négy tagja esetében az adószám felfüggesztését.
A bíróság viszont úgy döntött, hogy a NAV e határozatainak végrehajtását felfüggeszti a per jogerős befejezéséig. A végleges Kehi-jelentésből kiderült, a vizsgált 63 projektből 61-nél állapított meg szabálytalanságot a pályázati pénzek felhasználásában. 55 kedvezményezett közül pedig 21 szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet munkatársai között. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a budapesti norvég nagykövetet a vizsgálat eredményéről, Lázár János pedig Magyarországra hívta Norvégia illetékes miniszterét. Ám a norvég kormány nem fogadta el a Kehi vizsgálatát. A jelentés nyomán újabb feljelentés született: itt hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt kezdett nyomozni az NNI.
A büntetőeljárás mellett egyébként az elmúlt év végén indult úgynevezett törvényességi ellenőrzés is, amely során a főügyészség azt vizsgálta, hogy a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott szervezetek működése a Kehi megkeresésében meghatározott körben megfelel-e a jogszabályoknak. Megállapították: az érintett öt szervezet közül háromnál érdemi ügyészi intézkedésre nem volt szükség, egy esetben jelzéssel éltek, egy másiknál keresetet nyújtottak be. A lapunkban megjelent vizsgálat eredményét a Kehi igyekezett másként láttatni. Közleményük szerint „a támogatott szervezetek közül háromnak a működése nem felelt meg a jogszabályoknak, kettő megszüntetéséért pert indítottak, egy maga kezdeményezte megszüntetését, egynek pedig megszűnt a közhasznú jogállása”. Információink szerint ugyanakkor ezek a megállapítások még a vizsgálatok során merültek fel, melyeket részben meg is szüntettek. Vagyis – a főügyészség korábbi tájékoztatásának megfelelően – a szervezetek többségénél nem volt szükség érdemi ügyészségi intézkedésekre. A Kehi erről azonban nem tett említést közleményében.
