Rogán: A magyar embereket nem lehet befolyásolni

A politikus szerint két választás között is közelebb kell vinni az emberek véleményét a kormányzáshoz.

A fideszes politikus szerint az elmúlt öt és fél év kormányzása során akkor hoztak jó döntéseket, ha meghallgatták az emberek véleményét, és akkor döntöttek rosszul, amikor ezt kihagyták.

A migránsválság élesen megmutatta – folytatta –, hogy az emberek igenis igényt formálnak a véleménynyilvánításra két választás között is. A migránsválság európai kezelésében szerinte éppen azért van jelentős probléma, mert a kormányok nagy része – ellentétben a magyarral – fél megkérdezni az emberek véleményét. Kitért a kvótarendszer kérdésére, amelyben nemzeti konszenzust szorgalmazott, előrevetítve ezért a lakosság és a parlament plénumának megkérdezését a témában.

A munkamegosztásról Rogán Antal elmondta: Orbán Viktor kormányfő Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterre támaszkodik az államigazgatás irányításában, rá pedig abban, hogyan lehet eljuttatni az emberek véleményét a kormányzásba. Szerinte az utóbbi egyik legfontosabb eszköze a nemzeti konzultáció, ezért – mint azt megerősítette – a kabinetirodán létrejön majd a nemzeti konzultációs központ.

Aki propagandáról beszél, alábecsüli a magyar embereket. A magyar embereket nem lehet befolyásolni, de a magyarok igényt tartanak arra, hogy elmondhassák a véleményüket – fogalmazott.

A miniszterjelölt a migráción kívül három olyan témát is említett, amelyben komoly döntés előtt áll a kormány, és egyeztetést tervez például a gazdasági élet szereplőivel. E három téma a fiatalok lakáshoz jutásának segítése, vállalkozásbarát adórendszer kialakítása és a minimálbér-emelés gyakorlatának folytatása.

Rogán Antal arról is beszélt, hogy alapvetően nem ambicionált miniszteri posztot, de elfogadta Orbán Viktor felkérését, majd megjegyezte, más európai kormányok szerkezetében sem szokatlan, hogy miniszteri rangban vezetik a miniszterelnök politikai kabinetét.

Az expozé után ellenzéki képviselők kérdezték a kabinetiroda leendő vezetőjét.

A jobbikos Staudt Gábor egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogyan akarják nyomon követhetővé tenni a nemzeti konzultációk szerinte ma teljesen átláthatatlan kiértékelését. A politikus kérdezett az általa kritizált letelepedési államkötvényekről is, jelesül, hogy vannak-e érdemi számok a hatásukról. Emellett azt is firtatta, hogy szánnak-e szerepet offshore cégeknek a „propagandaköltéseknél”.

Az MSZP-s Bárándy Gergely elsőként azt kifogásolta, hogy migránsügyben a kormányoldal nem volt nyitott az ellenzék kezdeményezéseire. A konzultációkra kitérve azt mondta, irányítottak a kérdések, majd felvetette, hogy hajlandó lenne-e a kormány egy ellenzék által összeállított kérdéssort is kiküldeni. Rákérdezett a miniszterjelöltnél a Lázár Jánossal való állítólagos konfliktusára, valamint arra is, hogy valóban tele lesz-e tanácsadókkal az új minisztérium.

Kész Zoltán független képviselő egyebek között a propagandakiadások csökkentéséről faggatta a miniszterelnök kabinetfőnökét.

Rogán Antal válaszában áttekinthetőnek nevezte a nemzeti konzultációk folyamatát, mivel – mint mondta – a kérdőívek kikérhetők. Jelezte azt is, hogy a nemzeti konzultációkon minden kérdésnél szerepel a nemmel válaszolás lehetősége is. Az ellenzék kérdéssor-lehetőségét azzal utasította vissza, hogy „a kormányzás lehetőségét mi nyertük el, a kormányzat eszközeivel nekünk kell élni”.

A letelepedési államkötvényt ért bírálatokra úgy reagált: sikeresnek tartja a programot, mert az pénzt hoz az országba, nem pedig visz.

Az állami pénzek elköltésével és az offshore cégekkel kapcsolatban kijelentette: csak olyan cégek indulhatnak a tendereken, amelyek felfedték tulajdonosukat.

A Lázár Jánoshoz való viszonyát a politikus úgy jellemezte: „kifejezetten kiváló munkatársi és munkaviszonyunk van egymással. ( ) Gyurcsány, Mesterházy meg Bajnai jöhetnek tőlünk tanácsot kérni ( ), hogy kell egy csapatban dolgozni az ország érdekében”.

A kabinetiroda struktúráját illetően Rogán Antal egyforma mércét kért az ellenzéktől, közölve: ugyanolyan arányszámot fog érvényesíteni, mint amilyen Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon miniszterelnöki kabinetében dolgozó tanácsadók és köztisztviselők aránya volt.

A kormányzati reklámköltések csökkentésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2006–2010 között az állam listaáron 84 milliárd forintot költött reklámcélokra, addig 2010–2014 között ennél 3,5 milliárd forinttal kevesebbet.

A viszonválaszok között a jobbikos Staudt Gábor és a szocialista Bárándy Gergely jelezték, hogy frakciójuk nem támogatja Rogán Antal miniszteri kinevezését. A fideszes Budai Gyula az ellenzéki felszólalásokat politikai lózungoknak minősítette, frakciótársa, Vas Imre pedig a Fidesz támogatásáról biztosította a miniszterjelöltet.

Felszólalt a bizottsági ülésen Schiffer András, az LMP frakcióvezetője is, aki egyebek mellett arra mutatott rá, hogy a már elfogadott jövő évi költségvetést is módosítani kell majd a kabinetiroda létrehozása miatt. A kormányzati reklámköltésekkel kapcsolatban pedig a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megszüntetését sürgette.

A vitát követően az igazságügyi bizottság hét kormánypárti igen szavazattal, négy ellenzéki nem szavazat ellenében támogatta Rogán Antal miniszteri kinevezését.