Továbbra is jó ötletnek tartja a nyomkövetőt az LMP

Még mindig jó megoldásnak tartja a nyomkövetőt az LMP, de a felfüggesztett csongrádi tagok sem bánták meg a kritikát.

Az LMP országos elnökségének tagja, Hadházy Ákos is úgy vélte, hogy „egy kemény nyílt kritika elfogadhatóbb, ha azt megelőzte egy belső kritika. Így azonban érthető, ha egy párt magyarázatot szeretne várni erre.” Mint lapunknak elmondta, a javaslatok sok fórumon keresztülmentek, és a csongrádiak akkor nem kritizálták ezeket. „Az LMP néha lassúnak tűnő reagálásai éppen azért vannak, mert a fontos kérdésekben jól szabályozott és kötelező formában az egyes ügyeket elég sok szinten megtárgyaljuk” – tette hozzá.

Kerestük Szentistványit is, aki elmondta: az eljárás végéig nem akartak ezzel foglalkozni, de a különvélemény megjelenését követő Index- és Népszabadság-cikk után kénytelenek néhány pontatlanságra reagálni. Szerinte a belső fórumokon már nem volt lehetőség nyomást gyakorolni, „hiszen a 24 pont így egyben (de különösen az inkriminált nyomkövetős javaslat) csak a szeptember 13-ai (vasárnapi) sajtótájékoztatót megelőzően két nappal került a belső nyilvánosság elé, a szeptember 12-ei, szombati OPT-ülésre már nem is lehetett beregisztrálni akkor.” Szentistványi elmondása szerint nyomkövetőügyben „a megvalósíthatóságig el sem jutottunk (azóta több olyan szempont merült fel, amely ezt is megkérdőjelezi), mert nem volt idő ezt jobban átgondolkodni, így az elvi kifogás volt az elsődleges (a helyi tagok és szimpatizánsok egyöntetű reakciói is erre vonatkoztak). A javaslatcsomag többi részét vállalhatónak tartjuk és ezt a pénteki, szeptember 25-ei szegedi közgyűlésen a napirend előtti vitában el is mondtam.”

A felfüggesztés kapcsán megértő pártjával Szentistványi: „a közlemény másnapján már felfüggesztettek minket, amivel önmagában még nincs semmi baj, hiszen a pártvezetésnek jogában áll kivizsgál(tat)ni, hogy a különvélemény megfogalmazása mennyire volt megalapozott (a párt alapszabálya lehetővé teszi a kisebbségi vélemény megfogalmazását), hogy az esetleg aránytalanul „ártott-e a pártnak”. (Azzal együtt, hogy fenntartjuk, amit a nyilatkozatban is megfogalmaztunk, hogy maga az átgondolatlan és előkészítetlen, a belső nyilvánosság előtt nem kellő mértékben megfuttatott konkrét pont ártott elsősorban.) Azon dolgozunk (a Csongrád megyei területi szervezetben is), hogy a párt alapító nyilatkozatában lefektetett értékeknek (amelyekkel maradéktalanul azonosulni tudunk a mai napig) megfeleljünk a gyakorlatban (hétköznapokban, belső működésben) is.”

Nem mindenki ért egyet ugyanakkor az LMP-sek közül a döntéssel: a párt tavalyi tarnabodi polgármesterjelöltje (aki 36,93 százalékkal a második helyen végzett a független jelölt mögött), Fehér János Zoltán szerint a döntés többet ártott a pártnak, mint használt. „Sokan mondják, hogy egy tipikus pártban feloszlatták volna a területi szervezetet is, én úgy gondolom, hogy az LMP ennek meghaladására jött létre” – mondta az MNO-nak. Megkeresésünkre a pártvezetést is kritizálta: „egyre inkább azt érzem, hogy egy kis mag kezd bezárkózni és mindenhatóvá válni annak érdekében, hogy az öt százalék meglegyen legközelebb is, csak az ilyen lépések éppen a még józanul gondolkodó, közéletet követő és másra vágyó fiatalokat szakítják le a pártról. Rengeteg ismerősöm osztotta meg az Index cikkét „Viszlát, LMP” kommenttel, akik korábban a pártra szavaztak.”

A menekültügyi csomaggal szemben kevésbé kritikus Fehér is, mint mondta, „nehéz felmérni, hogy a keresztényi szeretet és emberség, valamint a rend és az eddigi Európa védelme közötti határt hol kell meghúzni. Rokonom dolgozik olyan terepen, ahol napi szinten migránsokat lát testközelből, és a kép, hogy tanult, több nyelveket beszélő emberek jönnek, egyszerűen hamis, talán 2-3 angolul beszélővel találkozott, és ezek a tömegek nyilván a szochálóban kötnek ki, nem az elsődleges munkaerőpiacon.”

Az LMP-s Vida még kevésbé volt szkeptikus a javaslatcsomagot illetően is, amikor arról kérdeztük, hogy változtatnának-e annak egyes pontjain. Mint lapunknak nyilatkozta: „Az LMP 24 pontos javaslatcsomagja bemutatásával egyedüliként a pártok közül komplex, hazai és nemzetközi lépéseket is tartalmazó megoldásokat kínált a menekültválság kezelésére. A javaslatcsomagot a párt több belső fóruma is nagy többséggel támogatta, így természetesen továbbra is azt gondoljuk, hogy az abban foglalt intézkedések mindegyikének párhuzamos megvalósítása jelenthet valódi megoldást a menekültválságra.” Hadházy is úgy látja, hogy a párt és szakértői sokat dolgoztak a javaslaton, és az megfelel minden követelménynek, figyelembe veszi a humanitárius és biztonsági szempontokat is. A többi párt megoldásaival szemben már kritikusabb volt: „a kormány a lehető legnagyobb politikai bűnt követte el a menekültügy kapcsán: embereket hergelt emberek ellen. Az ellenzék egy része viszont óriásit hibázott, amikor negligálta a menekültkérdés által felvetett kockázatokat és problémákat. Pedig ilyenek vannak, de minden problémánál a megoldás a fontos, nem pedig az emberek heccelése.”

A nyomkövetőt is jó megoldásnak tartja Hadházy, mint mondta, az ezt „érintő hiszti ismét egy példa arra, amikor megoldáskeresés helyett hangulatkeltés a politikai cél.” „A nyomkövető a jelenlegi – igaz, éppen senki által be nem tartott – játékszabályok szerint a menedékkérő egy hónapig, kérelme elbírálásáig zártan tartható, de ez gyakorlatilag meghosszabbítható fél évig. Jelen körülmények között sajnos reális is ezen eljárások elhúzódása. A nyomkövető ezt váltja ki, a zárva tartásnál humánusabb, de figyelembe veszi a jogos biztonsági igényeket. A nyomkövető mindig olcsóbb, mint a fogva tartás, egyébként több országban, például Angliában régóta gyakorlat a menekültpolitikában.”

Vida is úgy látja: nem tartható, hogy több ezer menekült tartózkodjon úgy az országban, hogy az állam semmit nem tud a hollétükről. „Ezért úgy módosítanánk a menedékjogi törvényt, hogy válsághelyzet esetén nyomkövető berendezéssel lehessen azon menedékkérőket nyomon követni, akik menekültügyi eljárását egy hónap alatt nem sikerült lefolytatni. A jelenlegi szabályozás szerint az ilyen helyzetbe került embereket még hónapokig zárt táborokban tartanák, az LMP ehhez képest a nyomkövetővel egyszerre biztosítaná számukra a szabad mozgás lehetőségét, de közben nem mondana le a nyomon követhetőségről és így a magyar emberek biztonságáról. Fontos továbbá, hogy az LMP ezzel párhuzamosan jelentősen növelné a menekültügyi kapacitásokat, így az esetek túlnyomó többségében lezárulna az eljárás egy hónap alatt.”