Korábban – tették hozzá a korábbi vagyonőrök – hallottak már ezzel kapcsolatos félinformációkat, de hiába érdeklődtek, rendre azt a választ kapták: hírzárlat van az ügyben. Elmondásuk szerint csak a nagyobb fiókokban, mint például a kaposváriban és a siófokiban maradt őrszemélyzet, a kisebbekben mostantól nem alkalmaznak ilyet.
Az OTP a korábban a Pintér Sándor belügyminiszter tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel szerződött, a vagyonőrök azonban úgy fogalmaztak a Sonline-nak: ők már „az alvállalkozó alvállalkozóinak” az alkalmazásában álltak. Egyikük arról is beszélt: ezek a cégek hol megszűntek, hol újak alakultak, már követni is alig tudták, egy ízben rájöttek, hogy bejelentetlenül foglalkoztatták őket, ám hiába fordultak a hatóságokhoz. Felvetették, hogy talán amiatt nincs szükség a munkájukra, mert megdrágult az alkalmazásuk a kötelező 1500 forintos rezsióradíj bevezetése óta, amiből, mint mondták, egy vagyonőr jó, ha 400-500 forintot látott.
A Sonline megkérdezte a pénzintézetet is, akik okként a magasabb biztonságtechnikai feltételek teljesültét nevezték meg. „Az OTP Bank fiókjaiban alkalmazott magas szintű biztonságtechnikai megoldások és eljárásrendek tették lehetővé a bank egyes fiókjaiban a biztonsági személyzet létszámának csökkentését” – írták, és hozzátették: Magyarországon csökkent a bankok elleni rablások száma.
