Leépítés előtt: tanácstalan állami vezetők

Teljes a tanácstalanság a megszüntetésre vagy beolvasztásra ítélt állami szerveknél, és a minisztériumi háttérintézményeknél.

A szintén érintett Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) a VS.hu információja szerint július 1-jétől jogutód nélkül megszűnhet. Azt ebben az esetben sem sikerült kideríteni, mikor szereztek tudomást a változásról, és mi lesz azokkal a szakértőkkel, akik eddig ott dolgoztak. Lapunknak adott válaszában az ENKK annyit szögezett le csupán: hivataluk csak minisztériumi jóváhagyással nyilatkozhat, ezért kérik, hogy forduljunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi). Ezt meg is tettük, de kérdéseinkre – ahogy korábban többször előfordult – nem kaptunk választ.

Több háttérintézmény tervezett megszüntetése egyébként azért is furcsa, mert egyes szervezeteket csak a közelmúltban hoztak létre. Például nem egészen két éve jött létre a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (Manysi), a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete létrehozását pedig maga Lázár János jelentette be egy éve. A 2014. április 1-jén megalakult Manysi létjogosultságát az utóbbi időben több fórumon is megkérdőjelezték már. Bencze Lóránt igazgató megkeresésünkre azt mondta, úgy dolgoznak tovább, mintha semmi sem történt volna. Hivatalos információt nem kaptak, az esetleges megszűnéssel így nem foglalkoznak, már csak azért sem, mert egy frissen létrehozott intézetről van szó.

Vannak olyan szervezetek is, amelyek ugyan nem szűnnének meg, viszont minisztériumi felügyelet alá vonnák őket. Ezek bár nagy apparátussal működnek – például a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság –, azt nem tudni, hogy az állománnyal mi lesz. Többen felvetették érvként, hogy az intézmények egy részének értékes ingatlanvagyona van, például a Külügyi és Külgazdasági Intézet épülete a Gellérthegy előkelő részén található.

Az Index tegnap arról írt, hogy a megszűnő intézmények sajtóban megjelent listáján szerepel az Emmi hatalmas háttérintézménye, az Oktatási Hivatal is, pedig ennek vezetője paradox módon néhány hónapja még arról beszélt, hogy akár ezerfősre is duzzadhat az általa irányított szervezet. Maruzsa Zoltán elnök pénteken kör e-mailben nyugtatta a kollégákat, hogy ne essenek pánikba, próbáljanak különbséget tenni a sajtóban megjelent kósza hírek és a valós kormányzati intézkedések között.

– Fontos cél, hogy egyszerűbb és hatékonyabban működő, ésszerűen takarékos legyen az állam, ezért a tervezett átalakítások iránya jó. De legalább ilyen fontos, hogy a bürokráciacsökkentést jól hajtsák végre, és értelmesen elmagyarázzák az embereknek – erről beszélt lapunknak Gál András Levente, a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumi elnöke.

– A bürokraták ellen nem, de a bürokrácia ellen igenis kell harcolni – fogalmazott Gál András Levente, aki az első Orbán-kormány idején az oktatási tárca államtitkára, majd 2010–2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára is volt. Szavai szerint a közigazgatásban – ahol a politika megrendelőként jelenik meg – teljesen természetes, hogy folyamatosan értékelik a teljesítményt, a minél egyszerűbb, hatékonyabb működés érdekében pedig akár konfliktusok árán is végre kell hajtani a változtatásokat. – Ez most időszerű, már csak azért is, mert a ciklus első fele általában a közigazgatási kormányzás, míg a második a politikai kormányzás szakasza szokott lenni – tette hozzá.

Az átalakítást ahhoz hasonlította, mint amikor a szőlőtermesztésnél időnként a jobb hozam érdekében bizonyos ágakat vissza kell nyesni. Azt a kuratóriumi elnök is természetesnek tartja, hogy az átszervezésnél lehet reflexszerű ellenkezés. – Az átszervezés akkor jó, ha nem túl gyorsan, de egyenletes ütemben haladva hajtják végre, miközben tájékoztatják az érintetteket. Utóbbira már csak azért is szükség van, mert a közigazgatásban dolgozók is az államra esküt tett tisztviselők, akik a hazájukat szolgálják, és nem volna jó, ha belső csatározás alakulna ki – mondta.

Más érveket hozott elő a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, aki szerint a kormányzati terv egyszerű figyelemelterelés. Boros Péterné szerint többek között az egészségügy vagy az oktatás működési zavarairól akarják elterelni a figyelmet a tervezett változtatásokkal, amelyekről egyáltalán nem egyeztettek az érdekképviseletekkel. – Eddig minden létszámcsökkentés szerencsétlenül alakult, aminek oka, hogy a kormány először vág, utána mér, azaz nem az ellátandó feladatok felől közelíti meg az átalakítást. Már most közölte ugyanis, hogy az átvétel 80 százalékon valósul majd meg, vagyis az eddigi költségkeretnél 20 százalékkal kevesebbet kapnak majd a beolvasztott szervezetek. A közigazgatásban azonban nagyon sok helyen létszámhiány van, arra pedig maga Lázár János is utalt, hogy a tárcájánál nem napi nyolcórás a munkanap, hanem hoszszabb – mondta az érdekvédő.

– Most már nemcsak a járási hivatalokban, hanem a hatóságoknál is rettegnek az emberek – mondta Boros Péterné. Ezzel arra utalt, hogy a szakszervezetéhez is eljutott az a kormányzati koncepció, amely szerint július 1-jétől – fura módon épp a köztisztviselők napjától – a fővárosi és a megyei kormányhivatalok létszámát is 10 százalékkal akarják leépíteni. Felháborítónak nevezte azt a kormányzati tervet is, amely szerint a jövőben nem az életkor, a szolgálati idő és a beosztás alapján határoznák meg a felmentés vagy épp a végkielégítés idejét, illetve összegét, hanem ez a munkáltató szubjektív döntésén múlna.

A kormány február 10-én dönt a háttérintézmények jövőjéről.