Olcsóbbak lehetnek az antibiotikumok

A kisgyermekek mintegy hét százalékának gyógyszerét nem tudják kiváltani a szülők, mert nincs rá elég pénzük.

A kisgyermeket nevelő családok egészségügyi kiadásainak kompenzálása érdekében az ötévesnél fiatalabb gyermekek esetében 25-ről 50 százalékra emelnék az antibiotikumok társadalombiztosítási támogatását, vagyis a gyógyszerek jóval olcsóbbak lesznek, és legalább 80–100 ezer gyermek juthat majd olcsóbban az antibiotikumokhoz – tudta meg a Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) előterjesztéséből. Az intézkedés 670 millió forintba kerül, ennek fedezete rendelkezésre áll a 2016-os költségvetésben.

– Üdvözlendő a rendelettervezet, még akkor is, ha egyébként az antibiotikumfogyasztás Magyarországon köztudottan magas, és emiatt sokaknál alakult ki rezisztencia, vagyis a gyógyszer nem hatékony azzal a baktériummal szemben, amely kialakította a betegséget – mondta lapunknak Póta György. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke kifejtette, egyértelműen csak hátránya lehet annak, ha indokolatlanul túl sok antibiotikumot fogyasztanak a gyermekek, de indokolt esetben a szer elengedhetetlen, hogy meggyógyuljanak, és ne alakuljanak ki súlyos szövődmények. – A vírusos megbetegedésekre nem kell antibiotikumot felírni, hiszen ezekre az nem hat. Az orvos feladata az, hogy egy járvány során a betegeknél megtalálja azt a időpontot, amikor már nem várható, hogy magától meggyógyul a páciens, és szükségessé válik számára az antibiotikum. Egyszerű példával megvilágítva: a nátha önmagában nem kezelendő antibiotikummal, de ha már ráhúzódik a kisgyerek fülére, és középfülgyulladás lesz belőle, akkor egyértelműen szükséges – részletezte a házi gyermekorvos.

A jelenlegi térítés mellett a gyermekeknek felírható antibiotikumok árai néhány száztól 3000 forintig terjednek, de gyakran nem elég belőlük egy doboz. A nagyobb gyerekek esetében a szirupokból gyakran két-három adag kell. A szülők a gyógyszertárakban is kérhetik, hogy ha elérhető, akkor egy olcsóbb készítménnyel helyettesítsék a felírt antibiotikumot, de ezzel a lehetőséggel csak kevesen élnek. Ennek oka Póta György szerint főként az, hogy az antibiotikumoknál a helyettesítő készítmények nem mindig olyan jók, mint az eredeti gyógyszer. Praxisában azonban gyakran előfordul, hogy a szülők külön kérik: ha lehet, akkor egy olcsóbb gyógyszert írjon fel, mert nem mindegy, mennyire viseli meg a családi kasszát a kicsi betegsége.

– Vidéken sok az olyan terület, ahol nagyon sokat számít majd a támogatás növelése, és szomorú, hogy épp azokon a településeken, ahol a legszegényebbek élnek, gyakran háziorvosi ellátás sincs – mondta.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabb a helyzet, ott negyven tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 500 millió forint keretösszegű letelepedési támogatási pályázata sem hozta a várt eredményt, mert tavaly év végéig csupán 25 orvos kötötte meg végül a támogatási szerződést.

Póta György arról is beszélt, az OEP csak a kiváltott gyógyszereket listázza, de hasznos volna egy olyan rendszer bevezetése, amelyben láthatóvá válna, hogy a háziorvos által kiállított receptet kiváltották-e. Kiemelte azt is, az OEP kifejezetten rosszul állapította meg azt az indikátort, amely százalékosan adja meg, hogy mennyi antibiotikumot ajánlatos felírnia egy háziorvosnak. Ha az indikátor alatt teljesít egy háziorvos, jutalmat kaphat, ám szerinte szinte lehetetlen nem túllépni a keretet; az ugyanis olyan idealizált állapotot vár el, amelyet csak azok tudnak tartani, akik szinte egyáltalán nem írnak fel gyógyszereket.

Megkerestük az ügyben Király Gábort, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnökét is, a szervezet ugyanis saját pénzéből olyan rendszert működtet, amelyben ingyen juttatják gyógyszerhez egyes mélyszegénységben élő családok gyermekeit. Király a tervezettel némileg szkeptikus, szerinte a kormány sokat tervezget, felidézte, hogy ilyen terv volt az is, hogy 3 milliárd forintból biztosítják a rászoruló gyerekek étkeztetését a téli szünetben, ám végül abból sem lett semmi. Arra is kitért, hazánkban a családok körülbelül hét százaléka nem tudja kiváltani a gyermek részére felírt gyógyszert, mert inkább élelmet vagy tűzifát vásárol. Ahogy arról lapunk korábban hírt adott, az alapítvány májusban indított Szegények patikája elnevezésű programja keretében egy éven keresztül tíz településen ingyen kaphatnak gyógyszert azok legszegényebb gyermekek, akiknek szülei korábban pénzhiány miatt nem jutottak orvossághoz. Király Gábor lapunknak úgy nyilatkozott, sajnos ma Magyarországon még előfordul, hogy egy gyermek azért hal meg, mert pénzhiány miatt nem váltják ki a gyógyszereit, vagy el sem viszik orvoshoz. A program úgy működik, hogy a gyermekorvosok kuponokat adnak a rászoruló szülőknek, amelyeket a patikában gyógyszerre lehet váltani.