Hatékony, kevésbé bürokratikus szervezetet kell felállítani – ezzel magyarázták tavaly év végén a kormánynak azt a kezdeményezését, amellyel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá rendelték a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). Az erről szóló törvényjavaslatot december 1-jén egy nap alatt vitatta meg és fogadta el az Országgyűlés. Tállai András fideszes képviselő, egyben adóügyekért felelős NGM-államtitkár és NAV-elnök felügyeletével így megkezdődhetett az adóhivatal átszervezése. A lapunknak név nélkül nyilatkozó NGM-es és NAV-os forrásaink szerint azonban többről van szó, mint az ügyintézés leegyszerűsítése: az adóhivatalnál tárolt, roppant mértékű adatvagyon feletti ellenőrzés megszerzése a tét.
– Európa egyik legnagyobb, legösszetettebb rendszerét kezeli a NAV – mondta egy korábban az adóhivatalnál dolgozó informatikai szakember. Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a NAV adatbázisában csak az adózásra vonatkozó információkat és adótitkokat tárolnak, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Államkincstár, illetve a közigazgatás szervei is innen kapják a munkájuk elvégzéséhez szükséges adatokat. Forrásaink szerint az sem mellékes szempont, hogy az adatbázis biztonságos; a kritikus, bizalmas jellegű információk tárolását célzó fejlesztéseket ugyanis az adóhivatal mindig maga végezte el, nem vont be külső szereplőket. A NAV-tól azonban most elvehetik az adatbázis kezelését, amit alátámaszt, hogy januárban megszűnik az adóhivatal informatikai elnökhelyettesi posztja. December elején lapunk is megírta, hogy Vágujhelyi Ferenc, a NAV informatikai elnökhelyettese a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) vezetőjeként tűnt fel a szervezet honlapján. Vágujhelyi a két tisztséget így januárig párhuzamosan viselte, forrásaink szerint azonban ez csak átmeneti időszak volt; a NAV honlapja szerint az adóhivatal vezetői között már nem is szerepel.
Az NGM sajtóosztálya az informatikai ügyek jövőbeni kezelését feszegető kérdésünkre annyit válaszolt: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezeti és működési szabályzata fog választ adni a kérdésre, ezen – a NAV szakembereinek bevonásával – jelenleg is dolgozik a gazdasági tárca.
Úgy tudjuk, az informatikai feladatok ellátására eséllyel pályázik a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Az állami és kormányzati szervek számára informatikai, távközlési szolgáltatásokat nyújtó részvénytársaság ugyanis 2014-ben 2,8 milliárd forintért alakította ki a kormányzati felhő néven hirdetett informatikai rendszert, ezzel a kormány jelentős lépést tett az államigazgatás informatikai infrastruktúrájának központosítása irányába. Az egykor a NAV-nál dolgozó informatikus forrásunk szerint ebbe a felhőszolgáltatásba töltenék fel az adóhivatal adatbázisát, ami bár nem lenne példa nélküli megoldás Európában, a szakember szerint a roppant információmennyiség miatt a kormányzati felhő jelentős fejlesztéseit igényelné.
Ezért megkerestük a NISZ Zrt. sajtóosztályát, kérdéseink az adóhivatal informatikai rendszerének támogatására, az ahhoz szükséges esetleges fejlesztésekre irányultak. Válaszában a szervezet azt írta: a NAV átszervezésével kapcsolatos kérdések megválaszolásában a részvénytársaság nem illetékes. Forrásunk azonban elmondta lapunknak, hogy korábban a NAV-nál már felvetődött, hogy egyes informatikai kérdésekben együttműködnének a NISZ Zrt.-vel. Az ötlet nyomán a két szervezet szakemberei közös programtervet dolgoztak ki, politikai okokból azonban akkor a dokumentum a fiókban végezte. A NISZ Zrt. felettes szerve ugyanis a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium. Az adóhivatalnál dolgozó forrásunk szerint erre a korábbi tervre építve szeretnék elvégezni az informatikai rendszerek integrációját.
– Beleillik Pintér politikai elképzeléseibe, hogy megpróbáljon egy egységes adatbázist kialakítani – kommentálta értesüléseinket az NGM-nél dolgozó kapcsolatunk. Hozzátette, az átszervezés csak most indul, s bár vannak más pályázók a NAV rendszereire, a Belügyminisztérium a legesélyesebb. Ennek oka, hogy a Pintér Sándor vezette szervezet már korábban felbukkant az adóhivatal újjászervezése körül – erről a Figyelő című gazdasági hetilap belügyes forrásokra hivatkozva már szeptemberben beszámolt. A lap akkor azt írta: az adóigazgatási átalakításokba a Belügyminisztérium is beszállt, és a tárcánál egy munkacsoport dolgozik az új adórendszeren. Információik szerint azt a feladatot kapták, hogy a mostaninál egyszerűbb ügyintézést lehetővé tevő informatikai hátteret alakítsanak ki – közölte a Figyelő.
