Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: először egy koncepciót szeretnének idén elfogadni, és aztán 2017-ben a Nemzeti alaptanterv megváltoztatásával lehet a tananyagot úgy csökkenteni, hogy az egyúttal szolgálja a versenyképes tudás megszerzését is.
Rámutatott: az európai munkaerőpiacon lesznek versenyben azok a diákok, akik az elkövetkező időszakban az iskolából kikerülnek. Egyúttal fontosnak nevezte, hogy a versenyképesség mellett a tananyag se jelentsen túlzott leterhelést számukra.
Leginkább alsó tagozaton, az 1–4. osztályban kell az alapkészségek fejlesztésére több időt hagyni a diákoknak és a tanároknak. Itt kell elsősorban megtalálni az alapkészségek és a lexikális tudás megfelelő arányát – mondta Rétvári Bence.
Kitért arra is, hogy az ország 2015-ben már a GDP 6,14 százalékát fordította a teljes oktatási rendszer finanszírozására, ami felette van a fejlett országokban kívánatosnak tartott 6 százaléknak. Az egy tanulóra fordított összeg az elmúlt években 592 ezerről 691 ezer forintra nőtt, ami csaknem 100 ezer forint többletet jelent 2012-höz képest. Pozitívumként említette továbbá, hogy az OECD-átlaghoz mérve jobb a magyar gyerekek számítógéphez jutási esélye: nálunk egy számítógépre 2,2 gyermek jut, míg az OECD átlag 5,5. Ezt segíti a most futó 12 milliárdos informatikai eszközfejlesztési program is. Hozzátette, hogy fontos az eszközök biztosítása mellett az azok használatával kapcsolatos képzések fejlesztése is, ami szintén a köznevelési kerekasztalon megvitatandó feladat.
