Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén szavazta meg a két törvénymódosítást. Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár tíz évig korlátozná a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét.
A jegybank alapítványai esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, ami miatt az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az MNB vezetőinek fizetését megduplázná a módosítás.
A politikai szereplők között éles vita alakult ki arról, hogy vajon közpénz-e, és ezért megismerhető-e az MNB alapítványai által kezelt forrás. Az MNB-törvény módosításával összefüggésben az ellenzéki képviselők mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is felvetette az alaptörvény-ellenesség lehetőségét.
A postatörvény megváltoztatása a Magyar Postának a piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását korlátozta.
Áder János március 9-én fordult a törvénymódosítások miatt az Ab-hez. Indítványai szerint az MNB-törvény módosítása nincs összhangban a közpénzekkel gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte Áder János.
Ha az Ab alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, ha viszont az Ab elutasítja az indítványt, akkor az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia a törvényeket.
Az Ab-nek az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntést hoznia, ez a határidő április 8-án jár le.
A törvény szerint 15 tagú Ab-nek jelenleg 13 tagja van. Tavaly februárban Paczolay Péter addigi elnök, március elején pedig Kiss László mandátuma járt le.
