Többletforrást kap a központi költségvetésből a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt., hogy előkészítő tevékenységet végezzen a Budapest–Belgrád-vasútvonal megépítéséhez – tudta meg lapunk. A Magyar Közlönyben február végén megjelent kormányhatározat a Magyarország és Kína által tavaly aláírt egyezményre hivatkozva rögzíti, hogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek kell előteremtenie a központi költségvetésből az egymilliárd forintos összeget a MÁV számára.
A MÁV sajtóosztálya kérdéseinkre azt felelte: a tulajdonosi jog gyakorlója, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ügyben határozatot fog kibocsátani, ami még folyamatban van. Ezért a minisztériumhoz fordultunk kérdéseinkkel, az előkészítő tevékenység tartalmáról, illetve az abban részt vevő esetleges alvállalkozókról érdeklődtünk. A válasz szerint a tavaly novemberben megkötött szucsoui egyezmény szerint járnak el, az előkészítő tevékenység részleteit a dokumentum tartalmazza. Ám az egyezmény egyelőre nem ismerhető meg, ugyanis nem nyújtotta be a kormány a parlamentnek.
Megkerestük az Európai Bizottság sajtóosztályát is, tekintettel arra, hogy a kormányhatározat szerint a Miniszterelnökség köteles tájékoztatni a testületet a beruházásról. Kérdésünkre a bizottság közölte, ismeri és vizsgálja az ügyet, de nem árultak el részleteket.
Ismeretes, tavaly novemberben Orbán Viktor magyar, Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai és Aleksandar Vucic szerb kormányfő jelenlétében szentesítették a dokumentumot a dél-kínai Szucsouban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor az MTI-nek azt nyilatkozta: a szerződés értelmében kijelöltek egy magyar–kínai vegyesvállalatot a beruházás lebonyolítására, ebben magyar részről szintén a MÁV lesz az eljáró fél.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal megépítésével Magyarország az Új Selyemút fantázianéven meghirdetett kínai kereskedelmi áruforgalom transzferországává válna, a beruházás kivitelezését azonban évek óta csak ígérgetik a felek. A 472 milliárdosra tervezett, 85 százalékban kínai hitelből megvalósítandó beruházással kapcsolatban a szakma szkeptikus. A Logisztika Ma című szaklap egy korábbi tanulmánya rámutat, a gyér utasforgalom miatt a beruházás az eddig ismertetett tervek tekintetében nem lehet nyereséges. A VS.hu által megszólaltatott szakértők pedig arra hívták fel a figyelmet nem sokkal a megállapodás aláírása után, hogy a teherforgalomban sem lenne kihasználva a vasútvonal. A hírportál cikkében arról írt, a teherforgalomban általában óránként 120 kilométeres sebességnél gyorsabban nem haladnak vonatok, ezért nincs szükség a tervekben megfogalmazott, óránként 160 kilométeres sebességet elbíró pályák kiépítésére. Ahogy arról lapunk is többször hírt adott, a beruházás csak abban az esetben térülhet meg, ha a vasútvonalat kihasználva Kína összeszerelő üzemeket épít, ezáltal munkahelyeket teremt Magyarországon. Erre azonban eddig kínai oldalról nem hangzott el konkrét ígéret.
Jól helyezkedik azonban Lengyelország, legalábbis a friss kínai híradások erről árulkodnak. Február végén jelent meg a Kínai Kommunista Párt A Selyemút új történetei című kiadványa. Ebben Magyarországról nem esik szó, így nem szerepel benne a tervezett beruházás, ráadásul nemcsak hazánk, de Szerbia tekintetében sem. Mindez kétségeket vet fel a Budapest–Belgrád-vasútvonal átalakításával kapcsolatban. A kiadvány foglalkozik viszont Kelet-Közép-Európa országai közül Lengyelországgal, külön cikket szentelve a lengyel ambícióknak. Lengyelország elhelyezkedése, kikötője és az elmúlt 20-25 évben történt infrastrukturális beruházások vonzó partnerré teszik az országot és vállalatait – nyilatkozza a párt kiadványában Katarzyna Kacperczyk külügyminiszter-helyettes.
