Cserni János, a Fővárosi Törvényszék eddigi büntetőbírája néhány napja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szervezetfejlesztési és koordinációs főosztályán dolgozik – értesült a Magyar Nemzet OBH-s forrásból. Cserniről közismert, hogy 2006 őszén nyílt levélben állt ki Gyurcsány Ferenc mellett. Ráadásul 2010 szeptemberében azért indult ellene fegyelmi eljárás, mert a többek között általa is alapított, balliberális Galamus portálon A mártír harca címmel gúnyos hangvételű cikket írt a 2006 őszén rendőrök által összevert Révész Máriusz fideszes politikusról.
Csernit eredetileg az OBH igazgatási osztályára tervezte átvenni Handó Tünde. Ám miután lapunk erről a szándékról április elején hírt adott, több bírósági vezető kérdőre vonta az elnököt, sőt – forrásaink szerint – a Fidesz környezetéből is érkezett tiltakozás kinevezése ellen. Szándékától mégsem sikerült eltántorítaniuk Handót, aki az igazgatási osztály helyett végül a szervezetfejlesztési és koordinációs főosztályra helyezte Csernit. Hogy ott pontosan milyen beosztásban lesz, az egyelőre a hivatal dolgozói körében sem világos. Cserni János kinevezése rendkívül kényesen érintheti Handó Tündét, legalábbis erre utal, hogy kérdéseinkre hetek óta nem kapunk választ a hivataltól. Többek között arra lettünk volna kíváncsiak, kinek a döntése nyomán, pontosan milyen beosztásba került Cserni János, illetőleg kinevezését befolyásolta-e, hogy korábban politikai megnyilatkozásai miatt többször elmarasztalták. Miután az OBH a törvényes, tizenöt napos válaszadási határidőn belül nem reagált, a hivatal telefonközpontját tárcsáztuk, ahol viszont megerősítették: Cserni már az OBH-nál dolgozik, és a szervezetfejlesztési és koordinációs főosztály mellékén elérhető.
Csernit nemcsak a Révész Máriuszt gúnyoló cikke miatt marasztalták el. 2007-ben írásbeli figyelmeztetést kapott, miután 2006 őszén aláírt egy Sólyom László köztársasági elnököt bíráló nyílt levelet. Az állásfoglalásban azt nehezményezték, hogy az akkori államfő az őszödi beszéddel kapcsolatban morális fenntartásait hangoztatta. Cserniék levele Gyurcsány Ferenc melletti kiállásként hatott. Utóbb az Országos Bírói Etikai Tanács is elítélte, hogy egy bíró politikai érveket tartalmazó, állami vezetőt bíráló nyílt levelet ír alá. A tanács szerint ez etikátlan, és kiemelték: a bírói etikai kódex szerint a bírák politikai tevékenységet nem folytathatnak.
Bíróként is számos olyan vitatott ítéletet hozott jobboldali újságírók rovására, amelyek nyomán sokan megkérdőjelezték pártatlanságát. Nemzetközi felháborodást váltott ki egyik 2004-es ítélete, amelyben végrehajtandó fogházbüntetéssel sújtotta a Magyar Demokrata főszerkesztőjét, Bencsik Andrást egy Mécs Imre által indított rágalmazási perben. A Legfelsőbb Bíróság (LB) utóbb pénzbüntetésre enyhítette Bencsik büntetését, és kimondta: az első- és másodfokú bíróság több ponton jogszabálysértő döntést hozott. Cserni János az LB döntését törvénysértőnek minősítette – ezért a Magyar Bírói Egyesület etikai eljárásában elmarasztalta, elöljárói pedig eltiltották a médiaügyekben való bíráskodástól. Vihart kavart az az ítélete is, amelyben az SZDSZ-es Wekler Ferenc családjának botrányos ügyeiről írt cikke miatt úgy marasztalta el lapunk akkori főmunkatársát, Torkos Matildot, hogy nem engedte meg a valóság bizonyítását a cikk szerzőjének.
