Nemhogy tízmilliót nem kapnak, akik önként távoznak a közszolgálatból, de egyet sem. Az ezzel kapcsolatban említett kilépési program „kacsa volt” – ezt mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Boros Péterné több érdekvédővel együtt még kedd este tárgyalt Lázár János kancelláriaminiszterrel és Kovács Zoltán kormányszóvivővel elsősorban a közszféra béreiről, de szóba kerültek a megszüntetésre ítélt háttérintézmények is.
Az utóbbi hónapokban több sajtóhír is foglalkozott azzal, hogy dönthet a kormány egy önkéntes kilépési programról. Eszerint akár 5-10 millió forintot is kaphattak volna azok a közszolgálati dolgozók, akik önként mondanak fel. Lázár János február elején az egyik kormányinfón ezzel kapcsolatban azt mondta: aki július és december vége között önként távozik az államigazgatásból, nem a végkielégítést kapja majd, hanem jóval magasabb összeget, akár 5-10 millió forintot, ha vállalja, hogy 10-15 évig nem tér vissza sem az önkormányzati, sem az állami szférába, továbbá állami vállalatokhoz sem (vagyis elvben még MÁV-jegyellenőr sem lehet – a szerk.). Aki pedig eléri a nyugdíjkorhatárt, ki kell lépnie az állami szolgálatból, a helyére nem vesznek fel senkit. Arról egyébként nem beszéltek, a végkielégítéseknél jelentős feszültséget okozhatott volna, hogy annak 2, illetve 3,5 millió forint feletti részét különadó terheli, ami a megkapott összeg akár 75 százalékát elvihette volna.
A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum keddi ülésén szóba kerültek a minisztériumi háttérintézmények is, amelyek ügyében a hét elején döntött a kormány, de a pontos listát egyelőre nem tették közzé. Legutóbb az Origó írt arról, hogy az eredetileg tervezett 73 helyett a megszüntetésre vagy átszervezésre szánt kormányzati háttérintézmények kétharmadát, 49-et szüntet meg a kormány. Noha a múlt héten azt ígérte a Miniszterelnökség vezetője, hogy hétfőn megjelenik az erről szóló kormányhatározat, ez tegnap lapzártánkig nem történt meg. Információink szerint azért, mert a már véglegesített listát, illetve a kormányhatározat szövegét egy újabb körre visszaküldik a minisztériumokhoz, és csak a visszaigazolás után teszik közzé.
Beszámolt lapunknak Boros Péterné arról az elképzelésről is, amit fideszes politikusok az utóbbi napokban már megemlítettek: a nyugdíjbiztosításért és az egészségbiztosításért felelős szervezetet összevonják. Ennek neve állítólag országos társadalombiztosítási igazgatóság (OTI) lesz, a kifizetéseket pedig, ahogy minden más intézmény esetében, a Magyar Államkincstár végzi. Úgy tudjuk, hogy megmenekült az Országos Vízügyi Főigazgatóság, de önálló maradhat az Országos Meteorológiai Szolgálat is. Ahogy az a korábbi hírekben megjelent már, biztosnak látszik, hogy a Külügyi és Külgazdasági Intézet nem marad meg a jelenlegi formájában.
– Akár már májusban sztrájkolhatnak az önkormányzati köztisztviselők. Nekik ugyanis, a járási kormányhivatalokban dolgozókkal ellentétben, nem emelik a bérüket – mondta a főtitkár. Arról is beszélt, hogy csaknem 37 ezer önkormányzati dolgozó közül 24 ezernek a bére 2008 óta, azaz nyolc éve nem változott. A keresetük reálértéke így 30 százalékkal csökkent. Van csaknem 27 ezer olyan kormánytisztviselő is, akinek a jövedelme alig éri el a 77 ezer forintot. „Szinte éhen halnak egyes kollégák. Van olyan, aki az említett pénzből két gyereket nevel egyedül” – fogalmazott. Járási szinten ugyan lesz emelés, és a keddi egyeztetés alapján arra is van esély, hogy a megyei kormányhivatalok legalább középfokú végzettségű dolgozói is több pénzt kapjanak. A szakszervezet viszont azt szeretné, ha a központi közigazgatásban dolgozók és az önkormányzati köztisztviselők jövedelme is emelkedne.
