Orosz Ferenc szerint a MTVA produktumát nézve nehéz elképzelni, hogy valamelyik médiaszolgáltató üzleti konkurenciát látna a közszolgálati médiában, és ipari kémkedéssel akarná a titkait megszerezni. A szakember szerint ugyanakkor az a tény, hogy büntetőeljárás indult az MTVA-nál talált poloska miatt, azt igazolja, hogy törvénytelen lehallgatásról volt szó. Mint azt megírtuk, a rendőrség tiltott adatszerzés miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, így annyi már hivatalosan is tudható, hogy nem bírói engedéllyel hallgatták le a tárgyalót.
Magyarországon ugyanis törvényesen az arra jogosult nyomozó hatóságok és titkosszolgálatok tehetnek javaslatot a lehallgatásra, ehhez viszont külön bírói engedélyt kell kérniük, tehát nem lehet „csomagban”, egy adott körre lehallgatási engedélyt kérni. A bírói engedély alapján csak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezhet ilyen tevékenységet.
Valószínű, hogy kényes adatokra vadásztak az intézménynél. Orosz Ferenc ennek kapcsán beszélt az üzleti hírszerzés és az ipari kémkedés rejtelmeiről is. Eszerint üzleti hírszerzésről akkor beszélhetünk, amikor valaki törvényesen és erkölcsileg sem kifogásolható módon gyűjti össze a nyilvános vagy félig nyilvános információkat, elemzi azokat, és következtetéseket von le belőlük. Ezt hívhatjuk versenyhelyzet-elemzésnek is, amely alapján a megrendelő döntéseket hozhat, kiépítheti például az üzleti stratégiáját. – Nyilvános információk azok, amelyekhez bárki hozzáférhet, ilyenek például a cégnyilvántartásban vagy a világhálón található adatok. Félig nyilvános információkhoz juthatunk a cégek ügyfeleitől: vevőktől vagy beszállítóktól. Mert ugye a beszélgetést, a tárgyalást nem tiltja a törvény – jegyezte meg a tanácsadó, azonban úgy véli, egyre többen átlépik a törvényesség határát és ipari kémkedésre vetemednek.
– Törvénytelen módszereket is bevetnek ugyanis az információszerzés érdekében. Lehallgatnak beszélgetéseket, vagy éppen támadható pontokat kutatnak fel a célpont cég vezetőinek az életében. Jobb esetben azért, hogy átcsábítsák a konkurenciától, de előfordulhat zsarolás is, ezzel kényszerítve valakit üzleti titkok átadására – fejtette ki Orosz az ipari kémkedés fogalmát.
A szaktanácsadó a szakmai ismérveket vetette össze az MTVA hatékonyságának ismerhető adataival, így jutott arra a következtetésre, hogy politikai haszonszerzés motiválhatta a lehallgatóberendezést elhelyező ismeretlen megbízóját, és nem az ipari kémkedés. – A közszolgálati média még a rossz nézettségi adatokkal együtt is hatalom, méghozzá a ráfordított óriási állami támogatás miatt. Egyáltalán nem mindegy, ki vezeti az évi 80 milliárd forint felett koordináló szervezetet. A politikai haszonszerzőket pedig szerintem nem az ellenzékiek között kell keresni, hanem éppen a kormányoldalon – fejti ki véleményét az adatvédelmi és biztonságtechnikai szaktanácsadó.
A tanácsadó helyesli, hogy professzionális segítséget kért a vezérigazgató, miután több kényes információ is kikerült az MTVA-val kapcsolatban, ami után szakemberek műszerekkel átnézték az elnöki tárgyalót is, ahol megtalálták a lehallgatóberendezést.
– A tapasztalatom az, hogy főleg a kis- és középvállalkozások vezetői felelőtlenek, illetve hanyagok, amikor az üzleti titkaik védelméről van szó. Emiatt a zsarolásukra alkalmas titkaikra sem vigyáznak eléggé. Ilyen hozzáállással nagy, állami cégek vezetésében is találkoztam már, azonban az információvédelem elhanyagolása adott esetben akár súlyos százmilliókba is kerülhet. Alapvető elvárás, hogy az információvédelem az adott cég stratégiájának és filozófiájának fontos része legyen. Jobb folyamatosan aggódni, mint egyszer belebukni az információvesztésbe – szögezte le végül Orosz Ferenc.
