Kövér László április közepén adott interjút a legnagyobb példányszámú lengyel társadalmi-politikai hetilapnak abból az alkalomból, hogy a nyugat-lengyelországi Poznanban részt vett a lengyel szejm és a szenátus összevont, a kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésén.
A kereszténységnek a mai magyar társadalom életében betöltött szerepét értékelve, az Országgyűlés elnöke Antall József rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnököt idézve, elmondta: a keresztény kultúrájú Európában még az ateisták is valójában keresztények, hiszen a nyugati civilizáció értékrendje kihat mindnyájunk gondolkodására, nyelvezetére és magatartására.
Az uniós szinten az Európai Néppárt és ennek tagjaként a Fidesz is éppen „az ilyen civilizációs szabályok megőrzéséért szállnak síkra”, és a családon alapuló társadalom mellett állnak ki. „Az emberi méltóságot csak az ilyen társadalom garantálja” – szögezte le Kövér, hozzátéve, hogy az európai törésvonal túloldalán a korlátlan személyes szabadságot valló tömörülések állnak.
A keresztény, illetve a konzervatív értékektől eltérő szemlélet terjesztésében jelentős szerepet tölt be a nehezen szabályozható, ugyanakkor a nemzetközi tőke és a nagy cégek által ellenőrzött internet és média – fejtette ki Kövér a demokráciát veszélyeztető „halálos fenyegetésnek” és a szemünk láttára alakuló „új totalitarizmusnak” nevezve ezt a jelenséget.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte az oktatás szerepét az értékközpontú társadalom megőrzésében. „Nem véletlen, hogy a legélesebb magyarországi vita jelenleg éppen az oktatás formájáról zajlik” – jegyezte meg.
Nemzedéklázadásként értelmezte a Jobbik növekvő támogatottságát a fiatalok körében, ugyanakkor aláhúzta, hogy a rendszerváltás utáni magyar kormányok közül „semelyik sem tett annyit a fiatalokért, az ő fejlődési esélyeikért és a méltó életük lehetőségéért”, mint a jelenlegi kabinet.
Arra az ellenvetésre reagálva, hogy nem minden fiatal magyar értene egyet ezzel a véleménnyel, Kövér elmondta: „az értékelések különféle lennének, de ez a demokrácia lényege”. Rámutatott a magyar fiataloknak az uniós viszonylatban alacsony munkanélküliségére, valamint a közép-európai viszonylatban alacsonynak minősíthető magyar kivándorlási tendenciára.
Az európai migrációs válságra vonatkozó kérdésekre válaszolva, az Országgyűlés elnöke azt mondta: „Nem akarunk semmiféle rákényszerített, kötelező kvótarendszert”. Hangsúlyozta: a menekültek befogadása minden uniós tagállam szuverén döntése kell, hogy legyen. „Más kérdés azonban az, hogy Magyarországon sok közel-keleti keresztény kér menedéket” – tette hozzá, emlékeztetve: a kormány több mint ezer ilyen menekültet fogadott be, „anélkül, hogy ezzel különösen dicsekedjen”. Amint megjegyezte, a befogadottak közül kevesen akarnak Magyarországon maradni, „menedéket keresnek, de a háború befejezésével hazatérnének”.
