Amennyiben valaki lehallgatóberendezést talál, és erről tájékoztatja a nyilvánosságot, majd kiderül, hogy a talált készüléket bírói engedéllyel a szakszolgálat helyezte el, máris elköveti az államtitoksértést, az ugyanis államtitok, hogy kit és mikor hallgatnak le hivatalosan – hívta fel rá a figyelmet Orosz Ferenc adatvédelmi és biztonságtechnikai szaktanácsadó. Úgy véli: érhető, hogy az Eötvös Károly Intézet részéről nem mondták ki egyértelműen, hogy poloskát találtak, hiszen nem tudhatták, nem hivatalosan helyezték-e el.
Szerinte a készülék megtalálásának óvatos kommunikációja sem véletlen, mint ahogy az sem, hogy nincs feljelentés. – A poloska, hogy maradjunk a lehallgatószerkezet közismert elnevezésénél, a magyar törvények szerint haditechnikai eszköznek minősül – nyomatékosította Orosz Ferenc.
A lehallgatókészüléket keresni is csak engedély alapján szabad, az ehhez szükséges technika szintén haditechnikai eszköznek minősül, és mint ilyen, engedélyköteles.
A szakember úgy véli, jó esély van arra, hogy sosem fog kiderülni, ki és főleg kinek a megbízásából helyezte a lehallgatóberendezést az intézet számítógépes rendszerébe. – Okkal feltételezhetjük, hogy nem szimpla csínytevésről vagy például lejáratásról, provokációról volt szó – mondta a szaktanácsadó. Szerinte hazai titkosszolgálaté éppúgy lehetett a poloska, mint külföldié vagy éppen egy titkosszolgálat által megbízott magáncégé, esetleg ipari kémeké. Ám egyiküknek sem érdeke, hogy kiderüljön, melyikük és főleg kinek a megbízásából helyezte el a lehallgatóberendezést. Ismeretes, a titkosszolgálatok azonnal tagadták, hogy az övék volna a szerkezet.
Az elhelyezésnek egyébként komoly költségei lehettek. – A talált készülék beszerzési ára lehet, hogy húszezer forint, mint ahogy a Belügyminisztérium közleménye állítja, ám a készülék – ismereteim szerint – nagyon sokat tudhat, az elhelyezése pedig akár nagyságrendekkel többe is kerülhetett, mint maga a készülék – nyilatkozta Orosz Ferenc. A szakember szerint például az elhelyezéshez valakit belülről akár meg is vásárolhattak.
Egyes nyugati üzletekben, „kémboltokban” bármilyen poloska szabadon beszerezhető, csak pénzünk szabja meg a lehetőségeinket, ám ha a megvásárolt készüléket behozzuk Magyarországra, máris törvényt sértünk, a lehallgatóberendezés engedély nélküli tartása éppúgy a magyar törvényekbe ütközik, mint az engedély nélküli használata. Poloskát az állami szervek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, illetve ritkábban maga az elhárítás és hírszerzés használhat minden esetben külön bírói engedély alapján. A lehallgatást mindig adott személyre és nem szervezetre vagy csoportra kell engedélyeztetni egy adott időszakra.
Majtényi László, az intézet elnöke lapunknak azt mondta: egyértelműen bűncselekményt követett el, aki „a poloskához hasonló” szerkezetet elhelyezte. Az ügyben Tényi István tett bejelentést a rendőrségen, ám egyelőre nincs döntés arról, hogy indul-e nyomozás vagy sem.
