Összesen 108 millió forintos kártérítést ítélt meg a Klubrádiónak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal szemben indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett jogerős részítéletében.
A kártérítés részben a Klubrádió által évekkel ezelőtt a médiahatóságnak kifizetett több mint 100 milliós médiahasználati és frekvenciahasználati díj visszafizetésére kötelezésből, részben pedig a hatóság vezetése, szóvivője által 2011–2012-ben adott, jó hírnév sértőnek minősített nyilatkozatok miatt megítélt 5 millió forintos nem vagyoni kártérítésből tevődik össze.
A tábla részítéletében ugyanakkor lényeges eljárási szabálysértések miatt új elsőfokú eljárást rendelt el a Klubrádió elmaradt reklámbevételei miatt beterjesztett milliárdos nagyságrendű követelés ügyében. Ebben a vonatkozásban a rádió azért perelte be a médiahatóságot, mert éveken át nem használhatta a 2010-ben pályázaton elnyert frekvenciát.
A Budapest 92,9 MHz-es fővárosi frekvenciára 2009-ben írt ki pályázatot az akkori Országos Rádió és Televízió Testület, amely 2010 áprilisában a Klubrádiót üzemeltető társaságot nyilvánította nyertesnek, ám nyolc hónappal később kimondta a pályázat eredménytelenségét.
A médiahatósággal fennálló jogvita miatt csak évekkel később költözhetett át erre a hullámsávra a korábban használt 95,3 MHz-ről a Klubrádió, amely ezzel egy időben ingyenes frekvenciahasználatra jogosult közösségi médiaszolgáltatóként folytatta működését.
A polgári perben a Klubrádió összesen mintegy 1,4 milliárd forint kártérítést követel a médiahatóságtól, mert az éveken keresztül nem kötött vele szerződést a korábban pályázaton elnyert fővárosi frekvencia használatára.
Bárándy Péter ügyvéd, a Klubrádió Szolgáltató Zrt. jogi képviselője a perben korábban többek között azzal érvelt: ha évekkel ezelőtt megkötik a céggel az új szerződést, akkor nem kellett volna több mint 100 milliós műsorszolgáltatási díjat fizetni a médiahatóság részére, sem hatvan naponként ideiglenes sugárzási engedélyeket kérni. Utóbbi kapcsán korábban a Klubrádió ügyvédje arra is rámutatott, hogy a működés bizonytalansága a reklámbevételek elmaradásához vezetett.
Trinn Gábor ügyvéd, az alperes médiatanács jogi képviselője ezzel szemben korábban arra hívta fel a figyelmet: a felperes cégnek nem volt elmaradt vagyoni előnye, hiszen már a pályázat kiírása előtt évekkel veszteséges volt.
A Fővárosi Törvényszék februárban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében pusztán a személyiségi jogi jogsértéssel, jó hírnevet sértő nyilatkozatokkal összefüggésben ítélt meg 1,75 millió forintos kártérítést, a kereset többi részét bizonyítottság hiányában elutasította. Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a táblára.
Kedden a másodfokú ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácselnöke kifejtette: a keresetben előterjesztett milliárdos elmaradt vagyoni előny vonatkozásában lényeges eljárási szabálysértések miatt rendeltek el új elsőfokú eljárást, melyben szakértő bevonására is sor kerülhet majd.
A médiaszolgáltatási és frekvenciahasználati díj vonatkozásában a tábla úgy ítélte meg: az alperes hatóság jogellenes, felróható magatartásával ok-okozati összefüggésben merült fel a felperes kára, így azt a médiahatóságnak meg kell térítenie.
A személyiségi jogi jogsértések vonatkozásában a 30 milliós felperesi igényt ugyan eltúlzottnak találta a tábla, ám az első fokon megállapított 1,75 millió helyett 5 millió forintos nem vagyoni kártérítést ítélt meg, mert a jogsértő magatartás elhúzódó volt, több jó hírnevet sértő nyilatkozatot tettek a médiahatóság munkatársai.
Bárándy Péter, a felperes jogi képviselője az ítélethirdetés után újságíróknak arról beszélt: a döntés nem minden részletével értenek egyet, de összességében elfogadhatónak és a bírói gyakorlathoz igazodónak tartják.
Trinn Gábor alperesi képviselő szerint ugyanakkor téves a tábla döntése, a megismételt eljárásban pedig nem lesz könnyű a felperesnek elmaradt vagyoni előnyt bizonyítani, hiszen 2006 óta szakadatlanul csökkenő bevételekkel, illetve volt, amikor veszteségesen működött.
