Látogatás Voldemort nagyúr panelbirodalmában

A sokat látott egykori leninvárosi nyugdíjasok ilyen kis lopáson már egyáltalán nem akadnak fenn.

Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék! – Kicsit furcsán hangzik Tiszaújvárosban a kvótanépszavazás rádióból kiszűrődő szlogenje. Pláne abban a Mamma Rosa étteremben ülve, ahol a 168 óra lehallgatási jegyzőkönyvekre támaszkodó tényfeltáró cikke szerint Mengyi Roland (Fidesz), a térség képviselője állítólag 10 millió forintot követelt vissza egy uniós pályázatból két helyi vállalkozótól – E. Zsolttól és B. Tibortól –, akik szociális szövetkezeti hálózatuk számára szerettek volna a brüsszeli Life-pályázaton működési támogatást igényelni.

Talán épp annál a sarokasztalnál ülünk, ahol akkoriban Mengyi Roland, aki állítólag Voldemort nagyúrnak (a Harry Potter-könyvek gonosztevője) szólíttatta magát a vállalkozókkal. A 168 óra című lap szerint azt közölte a két, azóta meggyanúsított és információnk szerint házi őrizetben lévő vállalkozóval, hogy „alkotmányos költség” címén kér vissza az uniós forrásból: „most öt [millió], ha lezárják, még öt, vagy így, vagy sehogy!”

A Mamma Rosa tulajdonosa szemlátomást nem boldog, amiért étterme így került be a hírekbe. Elárulja nekünk, hogy Mengyi Roland valóban többször megfordult náluk, és vendégként nem is volt vele semmi gond. Ugyanakkor furcsálljuk, hogy állítása szerint rég nem látta, hiszen a tiszaújvárosi Fidesz-iroda mindössze pár perc sétára van innen. – A Mengyi már rég odafönt van – utal a választókerületi elnök Budapestre koncentráló életmódjára az étterem-tulajdonos.

A Mamma Rosa előtt gyér a gyalogos forgalom, csupán egyetlen járókelővel találkozunk. Ő azt mondja, szerinte a vállalkozókat fogják meghurcolni, „ha a politika úgy dönt, hogy ebből az ügyből tényleg ügy lesz”. Szerinte Mengyi Rolandnak kellene elvinnie a balhét.

Tiszaújváros panelházai között átsétálunk a helyi Fidesz-irodához, hátha ott találunk valakit, aki tud valamit a képviselő hollétéről. Ott azonban csupán nagy kupac újság és furcsa felirat fogad: rászorulóknak gyűjt adományokat a város MSZP-szervezetének nőtagozata. Arra, hogy itt valaha járt bárki is a jelenlegi kormánypártból, egy sárgára fakult Fidesz-matricán kívül nem utal semmi.

A szomszéd lépcsőház előtt álló melósok egyike komoly arccal közli: ő bizony nem tudja elképzelni „Voldemort nagyúrról”, hogy korrupciós ügybe keveredett volna, ám nem fejezi be a mondatot, hangosan elneveti magát. Így tesznek társai is, majd egymást licitálva idézgetik fel, hogy melyik korrupciós ügyre emlékezteti őket az uniós pályázati forrás visszajuttatása: egyiküknek az ifjúsági táborok kamufinanszírozója, Zuschlag János (MSZP) ugrik be, másikuknak – ki tudja, mért – a kisgazda Torgyán József valamelyik ügye. De hogy melyik, azt már nem tudják megmondani.

A szomszédos idősotthonban is csak annyit mondanak a magukat csak öreg, sokat látott leninvárosi nyugdíjasoknak nevezők, hogy ilyen kis lopáson már nem is akadnak fenn; ugyanúgy nem foglalkoznak vele, ahogy a többi hasonló történettel sem.

Számos végleg bezárt tiszaújvárosi kocsma után végre találunk olyat is, ami még nyitva van. De itt sem bőbeszédűek a vendégek. Egyikük el is húzza a száját Mengyi Roland nevének említésekor, és válasz helyett meghúzza a Borsodiját. Asztaltársa azt javasolja, menjünk vissza Budapestre, elvégre a 168 óra cikke szerint itt keresték meg a tiszaújvárosi vállalkozók a politikust a támogatás ügyével. Sőt – teszik hozzá – jobb, ha mindjárt egyenesen Orbán Viktorhoz megyünk.