Kísérlet, amelybe bele is lehet bukni – így jellemezte a Jobbik néppártosodását egy zártkörű, kifejezetten értelmiségieknek rendezett találkozón szombaton Vona Gábor. A Jobbik elnöke a Soltvadkerti disputa nevű, nagyjából százötven, a legkülönfélébb területekről érkező szakember, professzor, sportoló vagy éppen színművész részvételével lezajlott találkozón azzal magyarázta a kísérlet lényegét, hogy képes-e egy politikai közösség túllépni a saját árnyékán, képes-e megértetni a sajátjaival, hogy rajtuk kívül másokat is képviselni szeretne.
Ennek kapcsán ismét a hídépítés fontosságát hangsúlyozta, mert szerinte erre van szükség ahhoz, hogy a magyar társadalom jelenleg is tapasztalható általános reménytelenségén változtatni lehessen. Tapasztalatai szerint a nyomor és a szabadság hiánya mellett ugyanis ez okozza ma itthon az embereken eluralkodott fullasztó érzést, és ezeken kell változtatni először. Ez a fajta reményvesztettség szerinte egyébként történelmi okokból a „társadalom karakterhibája, alkati torzulása”, amin azzal lehet változtatni, hogy a bennünk lévő vesztestudatot át kell alakítani győztestudattá.
Egy másfajta reménytelenséget is felvázolt Vona Gábor, azt már politikai reménytelenségnek nevezte. – Úgysem lehet őket leváltani, de nem is érdemes, mert mindenki lop – szerinte így összegezhető ez az érzés, amelynek fenntartása egyébként a mindenkori kormányok érdekében áll. Felidézte, hogy az egyik oldal riogatása szerint „ha nem ránk szavazol, jönnek a nácik”, míg a másik oldal azzal érvel, „ha nem ránk szavazol, visszajönnek a kommunisták”. Miközben pedig a Fidesz vezeti a közvélemény-kutatásokat, a komolyabb időközi választások megmutatták, hogy az embereknek, ha van lehetőségük változtatni, akkor a kormánypártok a politikai reménytelenség ellenére sem tudnak győzni. A pártelnök szerint egyébként a felmérésekben mért erős Fidesz-vezetés nem a kormánypártok érdeme, hanem az ellenzék kritikája, beleértve a Jobbikot is. Nem képesek ugyanis olyan erejű alternatívát felmutatni, amitől az emberek megmozdulnának, és ezzel saját maguknak is szembe kell nézni.
Vona Gábor a nyomor felszámolását nevezte a következő feladatnak, ez már lényegesen kézzelfoghatóbb: a korrupciót kell megszüntetni, az egészségügyet kell rendbe tenni és az oktatást kell megerősíteni. A pártelnök szerint ezeket a problémákat a kormány szándékosan a „menekültpolitika szőnyege alá söpri”. – Ahogyan a szírek elmenekülnek Aleppóból a háború elől, úgy menekül a kormány az egészségügy és az oktatás problematikája elől – mondta. Ezen témák kapcsán viszont – mint mondta – a Jobbiknak túl kell lépnie a jelenlegi jobb- és baloldali politikai térfélen. – A tisztességes munkabér kérdésében baloldalibbnak kell lenni a szocialistáknál, a szuverenitás kérdésében pedig jobboldalibbnak a Fidesznél – magyarázta. A korábban már célként megnevezett győztestudat szerinte mind az oktatáson, mind pedig az egészségügyön keresztül erősíthető. Utóbbit úgy magyarázta, hogy nemcsak a „betegségügyről” kell beszélni, hanem a megelőzésről is, beleértve a lelki prevenciót, vagyis a győztestudat formálását.
A pártelnök külön kitért a korrupció kérdésére, kifejtve, hogy a Fidesz minimalizálta ugyan a szocialisták által folytatott globális korrupciós folyamatokat, de az így megspórolt forrásokat nem a gazdaságba forgatta, hanem a magánjellegű meggazdagodásokat segítette. Ezt pedig még meg is tudja a kormány magyarázni azzal, hogy a tőkés osztályt mesterséges eszközökkel kell itthon megteremteni. Itt egy aktuálpolitikai témát, a fideszes Mengyi Roland Voldemort-ügyként elhíresült esetét említette. Vona Gábor azt mondta: a Fidesz logikája szerint azonban, a Harry Potternél maradva, Mengyi Roland nem is a gonosznak felel meg, hanem a jóságos Dumbledore professzornak, míg „Harry Potter maga Rogán Antal, aki az V. kerületben a titkok kamráját működteti”.
A szabadság hiánya mint a harmadik megoldandó feladat kapcsán a pártelnök kitért arra, hogy a Jobbik a modern konzervativizmust képviseli, ezzel pedig együtt kell védenie mind a külső, mind a belső szabadságunkat. Előbbi a szuverenitásunkat jelenti, amit a baloldali kormányok vettek el, utóbbi pedig egy társadalmi közérzet, lényegében maga a polgári Magyarország, amit a Fidesz számol fel. – A Jobbik, amennyiben kormányra kerül, demokratikusabb és polgáribb Magyarországot teremt, mint a jelenlegi – közölte.
A soltvadkerti találkozón ott volt a korábban már jobbikos programokon a közönség előtt is megjelenő Gregor Bernadett színművész és férje, Szarvas Attila színész, illetve Dózsa László. Több egyetemi oktató is jelen volt, mint például Héjj Andreas, a Pécsi Tudományegyetem professzora, illetve Tanka Endre, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusa. A határon túliak közül Popély Gyula egyetemi tanár és Csoltkó Jenő, a Csemadok Országos Tanácsának tagja vett részt a rendezvényen, ott volt továbbá Raffay Ernő, az Antall-kormány államtitkára, Tóth Gy. László politológus és Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó is.
