Magyarországon jelenleg nem kell tartani a kanyarójárványtól, hála a megfelelő átoltottságnak. A betegség azonban gyorsan terjedhet, ha nem immunis a szervezet. Elég, ha néhány percig egy légtérben tartózkodik valaki a fertőzött személlyel – közölte lapunkkal Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője.
A héten arról lehetett olvasni, hogy Romániában kanyarójárvány pusztít, a bukaresti egészségügyi minisztérium szerint az év első hónapjában 675 megbetegedést regisztráltak. A betegség két kisgyerek halálához vezetett, egy harmadik esetében pedig feltételezhető, hogy a kanyaró közvetve okozhatta a halálát. A fertőzés gyorsan terjed, a minisztérium ezért a „felelőtlen oltásellenes kampányt” okolja. A legtöbb (több mint kétszáz) kanyarós esetet Kolozs és Beszterce-Naszód megyében regisztrálták, Maros megyében 145, Arad megyében pedig 113 fertőzést jegyeztek fel.
Ócsai Lajos szerint bár megfelelő a hazai oltási rend, vannak olyan vakcinák, amelyek jelenleg csupán ajánlottak, ám azokat kötelezővé kellene tenni. Ilyen a bárányhimlő elleni vakcina, a betegségből ugyanis évente 40 ezer fertőzést is regisztrálnak Magyarországon, és a humán papillomavírus (HPV) elleni vakcina, mely a méhnyakrák bizonyos típusai ellen véd. Utóbbit egyébként a 7. osztályos lányok ingyenesen megkaphatják, amennyiben kérik. Mivel nem kötelező, hanem ajánlott oltásokról van szó, az említett kivételtől eltekintve fizetni kell értük a patikákban. A bárányhimlő esetében 18-20 ezer forint körüli összeget, míg a három oltásból álló négykomponensű HPV-vakcináért összesen 54 ezer forintot, a kilenckomponensűért pedig 84 ezer forintot.
A védőoltásokat ellenző csoportok Ócsai elmondása szerint hazánkban is akadnak, ám a szakember elmondása szerint ők is csupán addig hangosak, míg a magyar járványügyi helyzet jó. Az ÁNTSZ volt főosztályvezetője úgy véli, ha ez másként volna, ők is átgondolnák a véleményüket. Hiszen ha magas az oltottak aránya, az meg tudja védeni a „potyautasokat”, ám ha ez változik, akkor előfordulhatnak megbetegedések.
Romániában egyébként más a jogrend, mint hazánkban, az ottani oltásellenes hangok 2014 óta hallatszanak erősebben. A védőoltás megtagadásánál gyakran a vallási meggyőződésre hivatkoznak, ám a szakértő szerint a hivatalosan bejegyzett egyházak közül egyedül a Jehova Tanúinak tanaiból vezethető le a vakcina megtagadása. Ott is kizárólag abban az esetben, ha emberi vérből készült oltóanyagról van szó. Ilyen esetekben ők másfajta oltást kapnak.
Ócsai Lajos – aki az életkorhoz kötött, kötelező védőoltási rend híve – arról is beszélt: 2011-ben Romániából már érkeztek hazánkba kanyarós betegek. A szomszédos országban akkor még súlyosabb járvány tombolt, több ezren betegedtek meg. Azt, hogy nálunk nem tört ki járvány, annak köszönhettük, hogy megfelelő volt a beoltottak száma. Így tehát hiába érkeztek hozzánk fertőző betegek, nem volt, aki elkapja a betegséget, mert az oltásnak köszönhetően védettek voltak az emberek. Öt évvel ezelőtt egyébként az Európai Járványmegelőzési és -védelmi Központ (ECDC) adatai szerint Franciaországban több mint 14 ezer, Olaszországban 4549, Spanyolországban pedig 1789 megbetegedést regisztráltak.
Magyarországon, ha a szülő megtagadja, hogy gyermekének beadják a kötelező védőoltást, akkor azzal nem egyszerűen törvénysértést követ el, hanem saját gyermeke, illetve környezete egészségét veszélyezteti – erről az ÁNTSZ tájékoztatta korábban lapunkat. Mint írták, a jogszabályok arra is lehetőséget biztosítanak, hogy ilyen esetekben eljárás induljon a szülő ellen, pénzbírságot szabjanak ki, végső esetben pedig akár átmeneti gondozásba is vehetik a gyermeket. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke arról tájékoztatott: bár bizonyítani nem tudják, tisztában vannak vele, hogy a szülők olykor csak papíron adatják be a vakcinákat, ehhez nyilvánvalóan orvosi segítséget kapnak, aki aláírja nekik a szükséges dokumentumokat.
