Már a hivatalos kampánykezdet, vagyis augusztus 13-a előtt mintegy 6 milliárd forintot költött el a kormány a népszavazást megelőző tájékoztató akciókra. A pénz nagy része olyan médiavásárlásokra ment el, melynek nyomán nagy többségében Fidesz közeli médiumokban hirdettek – derül ki azokból a keretszerződésekből, amelyeket a szocialista Harangozó Tamás kérésére adott ki a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, és amelyek elemeit a képviselő nyilvánosságra hozta. December és február között nettó 1,2 milliárdért szerződtek a Rogán Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségeibe tartozó Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel.
Az idén március és augusztus között pedig ugyancsak ezzel a két céggel kötöttek keretszerződést 3,1 milliárdért „a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok” ellátására, azaz lényegében médiavásárlásokra. Később – és ez már csak a kormánypárti nyilatkozatokból derül ki, mert szerződést nem hoztak róla nyilvánosságra – ez utóbbi összeget 800 millióval megtoldották, azaz összesen nettó 5,1, bruttó több mint 6 milliárd forintot fordítottak az említett időszakban a kampányra.
Rendkívüli testületi ülést tart ma a csepeli képviselő-testület, amelyen az október 2-ai népszavazással foglalkoznak. Ábel Attila és Morovik Attila fideszes képviselők indítványában az szerepel, hogy Csepelen 1475 önkormányzati lakás van, és „uniós kvóta alapján ezek lakóit is az utcára tehetik, helyükre pedig illegális határátlépőket költöztethetnek”. A javaslatbeli szöveg alapján felhatalmaznák Borbély Lénárd polgármestert, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa a helyi választópolgárokat, hogy érvényes és eredményes legyen a népszavazás.
Mindez azonban csak a kampány első szakaszának költsége. Az eddigi kormányzati tájékoztató akciók három, viszonylag jól elkülöníthető szakaszra bonthatók. Nagyjából július közepéig futott az „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” szlogen. Ezt akkor a „Tudta?” jelmondatú kampányszakasz váltotta, majd az utóbbi hetekben a „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!”, illetve a „Ne kockáztassunk” felirat olvasható a kormányzati hirdetéseken. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által most közölt adatok kizárólag az első szakaszra vonatkoznak, vagyis az év eleji megjelenések és az „Üzenjünk Brüsszelnek” üzenet került 6 milliárdba. Azt nem tudni, hogy a másik két, részben jelenleg is futó szakaszra mennyi pénz megy el, továbbá arról sincs adat, hogy például a háztartásokba küldött tájékoztató füzetre, a miniszterelnöki levélre, a határon túli magyaroknak küldött anyagokra és egyéb kiadványokra mennyit költöttek.
Ami biztos, hogy augusztusig az országos televíziós hirdetések háromnegyede az Andy Vajna tulajdonában lévő TV2-höz, illetve a TV2-csoporthoz került, a teljes, 2,2 milliárdos televíziós „tortából” így 1,6 milliárdot hasítottak ki – derült ki a most nyilvánosságra került adatokból. A második helyre az állami média futott be 290 millióval, utána az Echo TV és az ATV következik együtt majdnem 136 millióval, de kisebb helyi csatornáknak is jutott pénz. A rádióhirdetések kategóriában, amire 391 milliót fordítottak, a Kossuth és a Petőfi áll az élen 227 millióval, helyi rádióknak 66, a Sláger FM-nek 58, a Karc FM-nek 22, a Katolikus Rádiónak pedig 15 millió forint jutott az augusztus előtti pénzköltésekből. Érdekes, ahogyan a televíziós kategóriában piacvezető az RTL, úgy a rádiós piacon magasan a leghallgatottabb Class FM nincs benne az első ötben.
Az országos netes hirdetésekre félmilliárdot fordított a kormány. Ebben a kategóriában az Origo és a Habony Árpádhoz köthető Lokál, illetve a 888.hu állnak az élen egyenként 132millióval. Szembetűnő, hogy az Origo februárban zárult tulajdonosváltása előtt egyetlen hirdetést sem kapott, utána viszont februártól júliusig 132 milliót. Helyi oldalaknak 76 millió jutott, a Ripost.hu és Faktor.hu oldalak 51 milliót kaptak, és nem maradt ki a kormányközeli Pesti Srácok és a Magyar Idők netes felülete sem. A kormány a Facebookon 38 millióért kampányolt a népszavazás mellett. Hasonló a trend a 717 milliós sajtóhirdetéseknél, ott 168 millióért hirdettek helyi lapokban, a Magyar Időkhöz 126,5 millió került, a Lokál 93, a Mediaworks-csoport 92, a Magyar Hírlap 88, a Pannon Lapok 65 millió forinthoz jutott. Ezen a listán a Blikk csak a nyolcadik helyen szerepel 40 millióval. (A lista csak a nagyobb vagy ismertebb médiumokat tartalmazza, több kisebb helyi megrendelés nincs benne).
Csetényi Csaba cégei a szerződések szerint 15 százalékos közvetítői díjért dolgoztak az említett időszakban, ráadásul további pénzt kaptak „kreatív feladatokra”. Mivel július második hetéig legalább 3,3 milliárdot fel is használtak, ez csak addig az időpontig mintegy félmilliárdos bevételt jelentett a cégeknek. A kreatívköltségekre további 200 millió forintot biztosítottak, ebből juthatott ajándéktárgyakra és például exkluzív reklámszatyorra is.
Vita a no-go zónákról
„Tényleg azt hiszi, hogy no-go zónák vannak Nagy-Britanniában, ahol a migránsok átvették az irányítást? Ez nevetséges!” Ezt mondta a BBC Newsnight című műsorában a magyar külügyminiszternek Evan Davis műsorvezető, amikor a témában megfogalmazott magyar tájékoztató kampány került szóba. A New York-i ENSZ-gyűlésen részt vevő Szijjártó Péter azzal reagált, hogy a no-go zónákkal kapcsolatos anyag „nyilvános és hivatalos jelentések”, illetve híradások alapján készült. Amikor a műsorvezető megkérdezte, beszélt-e bárkivel a brit kormányból erről, Szijjártó elismerte, hogy a brit nagykövet tiltakozott az anyag miatt. Korábban a külügyminiszter az Indexnek beszélt arról is, hogy amikor Brüsszelben futott, a no-go zónában veszélyben érezte az életét.
