A népszavazás krónikáját részletesen elolvashatja élő, percről percre hírfolyamunkban.
Az NVI 99,98 százalékos feldolgozottságú adatai szerint 3 307 109-en (az összes választópolgár 40,03 százaléka) érvényesen szavazott, 223 193-an érvénytelenül.
Az érvényes szavazatok közül az igenek száma 55 584 (1,68 százalék), a nemek száma 3 251 525 (98,32 százalék) volt.
A legaktívabb megye Vas volt, ahol a választópolgárok 49,35 százaléka voksolt. A legkevésbé aktív Budapest volt, ahol 34,74 százalék szavazott, majd Baranya megye, ahol a jogosultak 38,37 százaléka járult az urnák elé.
A végleges eredményre még napokig várni kell, mert azt csak a külképviseleteken, illetve az összes levélben leadott szavazat megszámlálása után állapítják meg.
Az országos népszavazás érvényességéhez a választásra jogosultak 50 százalékának érvényes szavazatára, azaz 4 136 313 érvényes voksra lett volna szükség. Az érvénytelen szavazatok száma jóval magasabb volt, mint a korábbi szavazásokon: 6 százalék feletti. Különösen magas volt az érvénytelen szavazatok száma a fővárosban, több kerületben 10 százaléknál is magasabb volt ez az arány.
A vasárnapi népszavazást nem zavarta meg komolyabb rendbontás vagy atrocitás, így a voksolás rendben zajlott.
A Fidesz nap közben – félve attól, hogy érvénytelen lesz a népszavazás – intenzív mozgósításba kezdett. Ebéd után sms-ben, telefonon buzdították szavazásra híveiket, ám még ez is kevés volt az eredményességhez.
A népszavazás értékeléséről megoszlanak az elemzői vélemények, erről részletesen itt írtunk.
Nagyszerűnek nevezte a vasárnapi kvótanépszavazás eredményét Orbán Viktor miniszterelnök, mert – mint mondta – „felülmúltuk a csatlakozásról szóló népszavazás eredményét”.
A kormányfő a kvótanépszavazás után a Fidesz–KDNP eredményvárójában, Budapesten, a Bálna Budapest épületében közölte: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3,056 millió ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3,204 milliónál állnak a nem szavazatok, és nem ismert még a határon túliak szavazatainak nagy része. Mintegy 15 százalékkal többen vettek részt most, mint a legutóbbi európai parlamenti választáson, tette hozzá Orbán Viktor, és úgy értékelt: „a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is”.
A miniszterelnök közölte azt is, hogy alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek a vasárnapi kvótanépszavazás után, mert „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”.
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke az első eredmények kikerülése után kijelentette, jogi értelemben nem köti az Országgyűlést az eredmény, de politikai értelemben igen. Gulyás egyben „politikailag érvényes” népszavazásról beszélt.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint az elmúlt egy év a magyarországi rendszerváltás utáni korszak mélypontja volt, úgy véli ugyanis, hogy politikai párt még soha nem folytatott olyan „megtévesztő és hazug gyűlöletkampányt”, mint a Fidesz. Álláspontja szerint nem létezik olyan, hogy politikailag érvényes népszavazás, aki erről beszél, az megtéveszti a választókat. Ez „legfeljebb csak egy nagyon drága közvélemény-kutatás volt” – jelentette ki. Molnár szerint a kampánynak volt olyan periódusa, amikor úgy tűnt, hogy érvényes és eredményes is lehet a népszavazás, de a választópolgárok megváltoztatták a véleményüket. Nem hittek Orbán Viktornak, nem nemzeti ügyet, hanem csak hataloméhséget láttak – mondta.
A szocialisták elnöke szerint a Fidesz nem hagyhatja figyelmen kívül a népszavazás érvényességi kritériumát, így jogi következmények nem követhetik a referendumot. Molnár Gyula azt is jelezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik annak kiderítésére, hogy miért költött a kormány 17 milliárd forintot a kampányra.
Molnár Gyula szerint az ellenzéki oldalnak jövő tavasszal közösen kellene köztársaságielnök-jelöltet állítania.
„Ezt a játékot gólra játsszák, hiába volt meddő mezőfölényben a kormány, Orbán hatalmas öngólt rúgott” – utalt a népszavazás sikertelenségére focis hasonlattal Vona Gábor az urnazárást követő budapesti sajtótájékoztatóján. A Jobbik elnöke Orbán Viktort tette felelőssé a referendum érvénytelensége miatt. Hangsúlyozta: a miniszterelnök súlyos vereséget szenvedett vasárnap este. Vona szerint ebben a helyzetben az lenne európai és demokratikus, ha vállalná a felelősséget, és lemondana.
Vona Gábor hozzátette: Orbán Viktor lemondása az ország szempontjából fontos, mivel a népszavazással a miniszterelnök európai súlya drámaian összeomlott. „Brüsszelben már nem fognak tőle megijedni” – fogalmazott a Jobbik elnöke.A nagy kérdés szerinte az, hogyan lehet megvédeni az országot a sikertelen népszavazás ellenére a kvótáktól.
A Jobbik továbbra is nyitott a baloldallal és a kormánnyal az egyeztetésre, hiszen most, ahogy a politikus fogalmazott, kötelességük a legnagyobb egységet felmutatni Brüsszel felé. Ezért hétfőn egyeztetést javasolt erről a parlamentben.
„A demokratikus ellenzék győzelmet aratott a Fidesz felett” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc nem sokkal az urnazárást követő sajtótájékoztatóján. A Demokratikus Koalíció elnöke hozzátette: Orbán elbukott a népszavazáson, mindent egy lapra tett fel, ilyen egyértelmű vereség után a miniszterelnöknek egy demokratikus országban le kell mondania.
Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor saját kezdeményezésére és szabályai szerint indított népszavazáson bukott el. Úgy véli, a miniszterelnöknek egy ilyen egyértelmű vereség után még ma este le kellene mondania. Az ellenzékre vonatkozó következményekről szólva kifejtette, hogy „ha ma győztünk, akkor győzhetünk 2018-ban is”. Álláspontja szerint kormányváltó erőt kell kovácsolni 2018-ra, ehhez pedig az szükséges, hogy minél előbb megkezdődjenek a választási együttműködésről szóló tárgyalások. A Demokratikus Koalíció elnöke már a következő héten elkezdené a tárgyalásokat azokkal, akik a távolmaradásra buzdítottak. Úgy vélekedett, most az egység győzött, és ugyanez az egység győzi majd le az Orbán-kormányt, mert – mint fogalmazott – „Orbán Viktor legyőzhető”.
Az LMP valós problémának tartja a migráció kérdését, ám a párt szerint ha eredménytelen a kvótareferendum, az a kormány pozícióját gyöngíti a kérdésben tartandó külföldi tárgyalásokon. „A kormány a saját maga által kialakított helyzetből rosszul jött ki, de az ország is” – értékelte Szél Bernadett társelnök az emberek részvételi hajlandóságát vasárnap esti sajtótájékoztatóján, hozzátéve: azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az indulatok irányába terelte a népszavazási kampányt, az ország ügyének is ártott. Szél Bernadett azt mondta: a népszavazás a népé, és nem a kormányé, nem kampányeszköz, és legkevésbé a kormány kampányeszköze.
Az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és a Modern Magyarország Mozgalom szerint sikeres volt a vasárnapi kvótareferendum bojkottja.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a vasárnapi „bizalmi szavazást” elbukta, „egy normális országban egy miniszterelnöknek ezek után le kellene mondania”.
Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke kijelentette: a bojkottal „sikerült megvédeni a haza becsületét, Magyarország nemzetközi tekintélyét”.
Tordai Bence, a PM szóvivője úgy látja, hogy a magyar társadalom józan és jó szándékú többsége nyert, Orbán Viktor veszített.
Egyetlen vesztese van ennek a napnak, ez Magyarország – mondta pártja budapesti eredményváróján tartott sajtótájékoztatóján Fodor Gábor vasárnap este, a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás adatainak 98 százalékos feldolgozottságánál.
Úgy fogalmazott: az elmúlt egy évben felkorbácsolt idegengyűlölet nem múlik el nyomtalanul, ebben súlyos felelőssége van a Fidesz-kormányzatnak. Ezt nehéz megbocsátani, és nem lehet tudni, hogy mikor lehet kijavítani – tette hozzá.
Szerinte a referendum eredményében az a kedvező, hogy „felszabadultan örülhetünk annak, hogy mégiscsak kapott egy pofont a kormányzat”, hiszen számára kudarc az, ami történt. Hozzátette: könnyen lehet, hogy épp annyi szavazópolgárt sikerül mozgósítani a nem szavazat mellett, amennyi a Fidesz és a Jobbik szavazóbázisa.
A Liberálisok igen szavazatra buzdító felhívásáról azt mondta: értékalapú választás volt, kormányellenes, ahogy a bojkott és az érvénytelen szavazatok is kormányellenesnek tekinthetők.
A politikai pártok közül egyedül a Kétfarkú Kutya Párt kampányolt az érvénytelen szavazás mellett, rajta kívül még a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezetek fogalmaztak meg hasonló álláspontot. Az érvénytelen szavazatok aránya rendkívül magas, 6,33 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a párt még abban az esetben is bejutna a parlamentbe, ha ebből az eredményből levonjuk a szavazásokon rendre előforduló 0,5 százaléknyi „valódi” érvénytelen szavazatot.
Az első nemzetközi sajtókommentárok a népszavazás részvételi arány miatt érvénytelenségét és a kötelező uniós betelepítési kvótákra adott nem szavazatok győzelmét emelik ki. Az eredményt felemásan értékelik, részleteket itt olvashat.
