– Tudja, hogy mikor lesz az a bizonyos elnökségi ülés, ahol még a párttagságát is felfüggeszthetik? – kérdeztük Havas Szófiát, az MSZP politikusát.
– Nem tudom, mikor lesz, és lesz-e egyáltalán.
– Molnár Gyulával beszélt azóta?
– Igen, de abban maradtunk, hogy ez kettőnk beszélgetése. Viszont ami igazán felháborít, hogyha én nyilatkozom egy külföldi orgánumnak, és a magyar sajtó kapva kap rajta, hogy újból foglalkozhassanak velem, legalább pontosan bemutathatnák, hogy mit mondtam.
– Azt mondja, hogy rosszul idézték?
– Nem az egészet idézték. Én úgy fogalmaztam, hogy elkezdődött egy felkelés fiatalokkal. Én magam beszéltem számos résztvevővel, akik nem megdönteni akarták a szocializmust, hanem jobbító szándékkal megváltoztatni. Ez alakult át végül fegyveres ellenforradalommá vagy fegyveres harcokká. Innen kezdve már pontosan idéztek, de fontos, hogy én ezzel kezdtem. (A politikus az orosz állami televízióban azt nyilatkozta, hogy az 1956-os forradalmárok fasiszták voltak, akik a forradalom alatt házról házra járva keresték a kommunistákat és a zsidókat – a szerk.)
– Ez továbbra is élesen szembemegy a pártja álláspontjával, csakúgy, mint az általános 1956-felfogással.
– Ha egy ország deklarálja magáról, hogy itt demokrácia van, vélemény- és szólásszabadság, akkor az vonatkozik mindenkire. Még egy MSZP-politikust is megillet, hogy eltérő véleménye legyen. 1956-ról ugyanis nincs konszenzus az országban, aki ezt állítja, az hazudik. Nem gyakran idézem Gyurcsány Ferencet, de abban igaza volt, hogy mindenkinek megvan a maga ’56-ja. Ha valaki szerint mindenki ugyanazt gondolja erről, az téved.
– A pártja álláspontja ezzel ellentétes.
– Ez az én magánvéleményem, és nem a párt véleménye. Én személyesen érintett vagyok, és egészen másként élem meg édesapám halálát és az akkor történteket.
– Mit tesz, ha felfüggesztik a tagságát?
– Julius Caesar mondta, hogy ha odaérünk a hídhoz, majd akkor átmegyünk rajta. Én tudom, hogy mit akarok csinálni, ez az én döntésem lesz.
