Befejezték a védői perbeszédeket a Sukoró-ügyben hétfő délelőtt Szegeden. Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőjét és társait hűtlen kezeléssel vádolják, a miatt a telekcsere miatt, melynek során a Velencei-tó északi partján fekvő, állami tulajdonú földterületet – az ügyészség szerint – előnytelenül, hamis értékbecslés készíttetésével adták át Joáv Blum izraeli vállalkozónak, hogy ott kaszinókomplexum jöjjön létre.
Az ügyben korábban gyanúsított Gyurcsány Ferenc – a pénteki tárgyalási nappal ellentétben – már nem jelent meg az ítélőtáblán.
A védők mindenekelőtt a Szegedi Ítélőtábla illetékességét vitatták. Hogy a Kúria az elkövetés helye szerinti bíróság helyett a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki az első fokú eljárásra, nem alapozza meg azt, hogy másodfokon szintúgy nem az elkövetés helyén illetékes ítélőtábla járhat el – nyomatékosították.
A Tátrait képviselő Dezső Antal arra figyelmeztetett, csak akkor lesz lehetőség harmadfokú eljárásra, és ezzel együtt az ítélet elleni fellebbezésre, ha a tábla a bűnösség tekintetében megváltoztatja az első fok határozatát, azaz felmenti a fő vádlottat. Magyarán csak akkor élhetnének jogorvoslattal az illetékességi kifogásaik miatt, ha nekik kedvező ítélet születne. Ez nonszensz – vélekedett az ügyvéd.
Dezső felszólalásában az ügyészséget is méltatta. Szerinte a vád fellebbezése korrekt módon világított rá a törvényszék számos eljárási hibájára. – Kár, hogy nem vonják le ezekből a helyes jogi következtetéseket – vette el mindjárt a dicséret súlyát a védő.
Mint mondta, ki kell rekeszteni a bizonyítékok közül Joáv B. vallomását, miután a bíróság elmulasztotta figyelmeztetni őt arra, hogy megtagadhatja a vallomást, ha azzal magát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Az ügyészség véleménye szerint ez a hiba azért nem vonja maga után a felhasználhatatlanságot, mert a tanú végül nem vádolta magát bűncselekménnyel. Dezső Antal ezzel egyfelől nem ért egyet, másfelől arra mutatott rá, hogy a büntetőeljárási szabályok nem tesznek különbséget a jogkövetkezményben a végül elhangzott vallomás tartalma alapján.
A jogász közölte, az első fokú döntés abszolút hatályon kívül helyezési oka, hogy – a bíróság szerinte félrevezető tájékoztatása miatt – a védők nem voltak jelen az ötödrendű vádlott meghallgatásánál, így nem tudtak tőle kérdezni, az általa elmondottakra csak annak későbbi összefoglalása után tehettek észrevételeket.
Nincs bizonyíték arra, hogy Tátrai Miklósnak tudomása volt az értékbecslésben szereplő összegről, vagy arról, hogy az valótlan, illetve hamis lenne – jelentette ki Dezső Antal, feltéve a kérdést: „Miért is lett volna okuk a vádlottaknak átverni az államot, miközben az állam képviselői hajlandóak voltak akár értékaránytalanul is megkötni a telekügyletet?” A védői előadás szerint Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, valamint Veres János és Oszkó Péter egymást váltó miniszterelnökök és miniszterek egyaránt úgy foglaltak állást meghallgatásuk során, hogy a sukorói King’s City beruházást nagyon fontosnak tartották, annak megvalósítása mellett elkötelezettek voltak.
Itt jegyezte meg Dezső, hogy az egyszemélyes gazdasági társaságoknál – ilyen az MNV Zrt. is, mivel egyetlen tagja az állam – nem büntethető hűtlen kezelés miatt, ha a tulajdonos utasításait követte.
Kiemelte, a vád kizárólag a telekcserére koncentrál, amikor vagyoni hátrányról beszél, miközben ennek megítéléséhez az egész beruházást kellene alapul venni. Megfeledkezik az ügyészség a beruházás olyan nemzetgazdasági hatásairól, mint a munkahelyteremtés, a nagy összegű adóbevételek és más előnyök. Az akkori kormányzati szereplők várakozásai szerint egymilliárd eurót hozott volna az országba a projekt.
Lapunknak Dezső Antal elmondta, nem lehet valakinek, akár az államnak a hátrányát úgy megállapítani, hogy közben nem vesszük figyelembe az előnyöket. Példaként említette, hogy autógyáraknak is ingyen ad telket az állam, hogy Magyarországon létesítsenek összeszerelő üzemet a későbbi pozitív gazdasági hatások érdekében.
Az ügyről
Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joáv Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Vörös László ügyész október 14-én hangsúlyozta, a telekcsere során Tátrai Miklós kizárólag a befektetői érdekeket tartotta szem előtt. A vádlott figyelmen kívül hagyta, hogy az állami vagyonelemek cseréje csak kivételes esetben – közérdekű célra hivatkozva – történhetett meg, minden más esetben a versenyeztetésen alapuló értékesítésre van szükség. Tisztában volt azzal, hogy a tervezett autópályához szükséges telkeket – amelyeket a beruházó a sukorói területért felkínált – az állam jóval kedvezőbb feltételekkel is megszerezhetné.
Az ügyész hozzátette: a cserében érintett ingatlanok értékbecslését Császy Zsolt rendelte meg, és bár az adott időszakban egy hetet betegállományban töltött, azok tervezetét megkapta. A jelentős értékkülönbözet miatt azonban, a felmérést készítő cég alkalmazottjainak valamelyikét a vádlott rávette azok átdolgozására, annak érdekében, hogy az ingatlanok között ne legyen 11 százaléknál nagyobb értékkülönbség, amely lehetetlenné tette volna a cserét.
A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsolt értékesítési igazgató pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott.
