A kvótaperben vesztésre állhat Magyarország

A jobbikos Bana Tibornak kétségei vannak, hogy az EU luxembourgi bíróságán objektíven zajlik az eljárás.

Pesszimistán látom a helyzetet a per végkimenetelét illetően, és bár jó lenne, ha Magyarország győzne az Európai Unió Bíróságán Luxembourgban, erős kétsé­geim vannak – konkrétumok említése nélkül erről beszélt lapunknak az Országgyűlés európai ügyek bizottságának tegnapi zárt ülése után Bana Tibor, a testület jobbikos alelnöke. A bizottság tagjai arról a kvótaperről hallgattak meg beszámolót, amelyben Magyarország megtámadta az Európai Tanácsnak, illetve az uniós államok bel- és igazságügyi minisztereinek azt a tavalyi döntését (az eddigi egyetlen ilyen döntést), amely előírta a tagországoknak migránsok betelepítését, illetve a velük kapcsolatos menekült­ügyi eljárás lefolytatását.

A bizottság Kecsmár Krisztiánnak, az igazságügyi tárca államtitkárának beszámolóját hallgatta meg a zárt ülésen, de ennek részletei nem ismertek. Bana Tibor a kvótaperre utalva annyit mondott, nehéz csata lesz, és azzal kapcsolatban is kétségei vannak, vajon az Európai Unió Bíróságán objektíven zajlik-e le az eljárás. Bana Tibor szerint helyes, hogy a kormány „beleáll” ebbe a perbe, de az is lényeges lenne, hogy például a letelepedési kötvények megszüntetésével zárják ki, hogy gazdag migránsok vagy akár terroristák is bejuthassanak Magyarországra.

A kvótapert tavaly decemberben indította meg Magyarország és Szlovákia azután, hogy az EU bel- és igazságügyi tanácsa tavaly szeptember 22-én elfogadott határozata 120 plusz 40 ezer menedékkérő szétosztásáról rendelkezett, akik közül kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között. A minősített többséggel hozott döntés értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Görögországból és Olaszországból. A perbe később több ország is bekapcsolódott. Hazánk és Szlovákia mellett pél­dául Lengyelország, míg a másik, alperesi oldalon Németország, Olaszország, Görögország és további négy állam.

Völner Pál, az igazságügyi tárca állam­titkára még szeptemberben arról beszélt, év végére várható az első tárgyalás a kvótaperben, s a jövő év második negyedében születhet meg a bíróság döntése.

Ezzel kapcsolatban az európai ügyek bizottságának egyik szocialista tagja, Józsa István pesszimista. Szerinte ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint két, két és fél év telik el, amíg jogerős döntést hoz a luxembourgi bíróság, vagyis elképzelhető, hogy még egy-másfél évet kell várni a döntésre. Hollik István, a testület KDNP-s tagja nem akart nyilatkozni az ügyben, a zárt ülésre hivatkozva.

Orbán Viktor egyébként október elején, parlamenti tájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta: ha az Európai Unió Bírósága hazánk számára kedvezőtlen döntést hoz a kvótaperben, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni, illetve a menekült­ügyi eljárásukat itt kell lefolytatni. – Az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népszavazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni. Amit lehet, hogy az alkotmánymódosítás és a népszavazás után hozott uniós döntéseket nem engedjük hatályba lépni Magyarországon, mert azok ellentétesek a magyar alkotmánnyal – fogalmazott.