Revansot vesz a Jobbik a Fideszen?

A párt egy mondattal kiegészíti Orbán Viktor javaslatát, és újra benyújtja az Országgyűlésnek.

Saját fegyverét igyekszik a Fidesz ellen fordítani a Jobbik. A Magyar Nemzet információi szerint az ellenzéki párt napokon belül benyújtja az Országgyűlésnek ugyanazt az alaptörvény-módosító javaslatot, amelyet Orbán Viktor jegyzett, ám kedden ellenzéki, így jobbikos támogatás hiányában elbukott a parlamentben. A szöveg szó szerint megegyezik majd a kormányfő indítványával – pontosabban az egyeztetéseken a Fidesz és a KDNP egyetértésével némileg módosult szöveggel –, csak egyetlen mondattal egészül ki, amely a teljes ellenzék által kritizált letelepedési kötvények megszüntetésére utal. Úgy tudjuk, hogy azzal adnának alaptörvényi garanciát a Rogán Antal nevéhez fűződő, offshore cégeken keresztül zajló konstrukció kivezetésére, hogy „anyagi ellenszolgáltatásért nem szerezhető” be olyan kérelem, amely idegen állampolgár itt-tartózkodására ad lehetőséget.

A közelmúlt kormányzati megszólalásai folyamatosan arról szóltak, hogy az Orbán Viktor által benyújtott alkotmánymódosítás védheti meg Magyarországot a Brüsszel által tervezett kényszer-betelepítéstől, illetve abban jelenik meg a népszavazáson részt vett 3,3 millió ember, fideszes kommunikáció szerint az „új egység” akarata.

Így nagy kérdés, hogy a fideszes és KDNP-s honatyák hogyan fognak majd viszonyulni az ismét a parlament elé kerülő szöveghez.

A kormányfő reakciója is érdekes lehet, hiszen még tegnap az állami rádiónak adott szokásos pénteki interjújában is arra utalt, hogy aki elutasította javaslatát, Brüsszel érdekeit szolgálta. – Most, hogy a Jobbik is korábbi radikálisokból ilyen zsúrpubik gyülekezetévé vált, láthatóan átállt Brüsszel oldalára, és nem a magyar kormányt, nem a magyar emberek érdekét, hanem Brüsszel szempontjait képviseli a magyar politikában – mondta.

Ha a Jobbik az Országgyűlés elé viszi az indítványt, az elsőként várha­tóan a parlament igazságügyi bizottsága elé kerül. Ott kell dönteni arról, hogy általános vitára alkalmas-e, vagyis tárgyalhatják-e a plenáris ülésen. Egyelőre nem tudni, hogy a bizottság kormánypárti képviselői az ellenzéki indítványoknál már megszokottak szerint elbuktatják-e már ebben a szakaszban a korábban Orbán Viktor neve alatt futó szöveget. Ha pedig igen, akkor milyen indokkal.

Az mindenesetre az elmúlt napokban kiderült, hogy a Fidesz a saját részéről „elengedi” az alaptörvény módosítását, és inkább a jelenlegi jogszabályokban keres hivatkozást a kötelező betelepítési kvótával szembeni küzdelemben. Ez azért is furcsa, mert ha mégis létezik más megoldás, felvetődik a kérdés, hogy mi szükség lett volna a kormányzati kommunikáció középpontjában álló alaptörvény-módosításra.

Eközben tegnap egy különös szövetség köttetett a letelepedési kötvények gazdasági és nemzetbiztonsági kockázatainak kivizsgálására. A Jobbik által kezdeményezett többpárti egyeztetésen az LMP-vel, az Együtt-tel és a liberális párttal megegyeztek abban, hogy mindenképpen létrehoznak egy bizottságot, amely a konstrukciót vizsgálná. Hiába bírálja az MSZP is a letelepedési kötvényeket, a tárgyalásra el sem mentek. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a szűk egyórás egyeztetés után azt mondta, hogy leginkább egy vizsgálóbizottságot szeretnének, és erre javaslatot is tesznek az Országgyűlésben, ám nem bíznak abban, hogy a kormánypártok engednének egy ilyen testületet létrejönni. Ezért – becsléseik szerint – januárban árnyékbizottságot állítanak fel, amelynek keretében hazai és nemzetközi szakértőket, de akár tényfeltáró újságírókat is meghallgatnak majd. Úgy számolnak, hogy néhány hónap alatt egy jelentést is le tudnak tenni az asztalra.