Tarol az illegális gyógyszer-kereskedelem

Sokan most is az utcai piacokon vásárolnak, de egyre többen próbálják az interneten felkutatni a gyógymódot.

– A vérnyomáscsökkentők vagy a cukorbetegségre gyártott készítmények esetében nem mindegy, hogy egy tized milligrammal kevesebb vagy több, amit valaki bevesz, és nem megfelelő tárolási körülmények között csökkenhet a hatásuk is. A napfénynek, melegnek, nedvességnek vagy nulla fok alatti hőmérsékletnek kitett gyógyszerek molekuláris összetétele változhat, ami megmutatkozik a terápiában is – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hangsúlyozta: az öngyógyszerelés nem játék, a betegeknek például nem maguknak kellene eldönteniük, hogy adott ideje lejárt gyógyszer még biztonsággal beszedhető-e, vagy sem. Érdemes legalább a gyógyszerésszel konzultálni!

Ilku Lívia leszögezte azt is: nemcsak az a hamis gyógyszer, ami lepukkant körülmények között készül egy illegális gyárban, és nem is tudni, mit tartalmaz, hanem az is, aminek nem ismert az előtörténete, nincs minőségbiztosítása. Akkor is így van, ha valaki nagy mennyiségű gyógyszert vásárol egy patikában, majd elkezdi továbbértékesíteni – ez szakmailag már hamisításnak számít. Egyebekben a világ gyógyszerforgalmának 10 százaléka realizálódik hamis gyógyszerek formájában.

A hamis/nem hamis problematika gyakran felmerül a nyomozati eljárások és bírósági tárgyalások során is. Ugyanis a gyógyszerfelügyelet szerint hiába eredeti egy termék, ha az kikerül a zárt láncból, melyben biztonságosan értékesíthető, hamisnak tekintik – akkor is, ha egyébként eredeti. De ezt jelenleg még nehéz keresztülvinni a nyomozati eljárásokban, előfordul, hogy megszüntetik az eljárást az ügyészek, mert úgy vélik, nem tudnának vádat emelni. – A hazai hamis gyógyszerek visszaszorítása érdekében folyamatos együttgondolkodás zajlik a gyógyszerügyi hatósággal, ügyészekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóival és bírókkal is – árulta el Ilku Lívia.

A bírságok tekintetében megtudtuk: meglehetősen változó, mely céget vagy magánszemélyt mekkora összeg kifizetésére köteleznek. Emlékezetes a békéscsabai házaspár esete, akik nagy mennyiségben, interneten árultak illegális gyógyszert, három év alatt 1,6 milliárd forint értékben értékesítettek potencianövelőket és fogyasztószereket. Végül a bíróság hét év fegyházbüntetést szabott ki rájuk. A razzia során a házaspár otthonában mintegy 206 ezer hamis készítmény, a csomagolásukhoz szükséges kis papírdobozok, hamisított hologramok és magyar nyelvű használati utasítások kerültek elő.

De idén nagy port kavart a vizsolyi patika ügye, ahol több mint 24 ezer doboz vényköteles szert adtak ki vény nélkül, főleg pszichotrop készítményeket. A patika vezetője 5 millió forintos bírságot kapott, és elvették az engedélyét is. Nem sokkal ezután, szeptemberben robbant ki a fővárosi Lánchíd Gyógyszertár esete, ahol több mint 6000 doboz vényköteles szert adtak ki recept nélkül. A gyógyszereket Angliába és Ausztriába vitték, ahol ezek a termékek jóval drágábbak, mint nálunk. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ebben az esetben 45 millió forint bírságot szabott ki az üzletre. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a Lánchíd Gyógyszertár körüli botrány idején arról beszélt lapunknak: visszaélések és szabálytalanságok miatt további patikák bezárására lehet számítani. Az elnök egyébként úgy tudja, vannak olyan gyógyszertárak, melyek vényköteles gyógyszereket adtak ki vény nélkül, illetve jogosulatlanul exportáltak termékeket.

Ilku Líviától megtudtuk: Norvégiába, Svédországba és Finnországba is rendszeresen jutnak ki olyan készítmények, amelyek a magyar piacról származnak, és illegális kereskedelemben értékesítik őket, de ezt még mindig nem sikerült megfékezni.