A lapunk által megismert, legfrissebb minisztériumi adatok szerint ugyanis idén szeptemberben a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos száma mindössze 216 000 fő volt. Ez 12,3 százalékkal kisebb az augusztusi, és 3,5 százalékkal a tavalyi év azonos időszakában mért közfoglalkoztatotti létszámnál.
A javuló tendencia hátterében a közfoglalkoztatási programokból való kilépések kiugróan magas száma áll. Augusztusban 54 600 ember hagyta el a közfoglalkoztatást, júliusban mindössze 7000, vagyis egyetlen hónap alatt közel nyolcszorosára nőtt a programból távozók száma. Ez egyértelműen a munkaerőpiaci élénküléssel magyarázható, hiszen szeptemberben több mint 30 000-en közös megegyezéssel léptek ki a közfoglalkoztatásból, ami mögött pedig jellemzően az áll, hogy munkát találtak. A tapasztalatok szerint megnövekedett a fluktuáció a közfoglalkoztatásban, nőtt az elhelyezkedések száma, s ezzel együtt a ki- és belépések gyakorisága.
A BM jelentése szerint a nyári hónapokban, valamint szeptemberben a közfoglalkoztatásból közös megegyezéssel távozók között az átlagoshoz képest felülreprezentáltak a férfiak, a fiatalok és a középkorúak. Ötvenéves kor felett viszont lényegesen kevesebben lépnek ki a programból, tehát az idősebb korosztály még mindig nem tud elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.
Egyébként a tárca szerint idén nem indul klasszikus téli közfoglalkoztatási program (vagyis nem zárják le a nyári programokat, hogy újakat indítsanak), mivel a tapasztalatok szerint hatékonyabb, és az álláskeresők számára is kiszámíthatóbb, ha a közfoglalkoztatás átível a téli időszakon. Decembertől ugyanakkor több téli idénymunka is várja majd a közmunkásokat, 25 000 embert pedig még idén iskolapadba ültetnek, akiknek így a tanulás teremt lehetőséget a megélhetésre a leghidegebb hónapokban (a közfoglalkoztatotti bér a tanulás idejére is jár).
A BM lapunk kérdésére közölte: idén december 1. és a 2017. február 28. közötti időszakban – a különböző képzésben részt vevők létszámát is figyelembe véve – 230 ezer fő közfoglalkoztatását tervezik, ehhez adnak is anyagi forrást, de hogy végül ténylegesen hányan állnak munkába, a közfoglalkoztatók igényeitől is függ. Mint a tárca rámutatott, tavaly decemberben 229 600 ember dolgozott közfoglalkoztatottként, majd 2016 januárjában közel 223 000, februárban pedig 222 200 közmunkást regisztráltak, vagyis idén télen többen dolgozhatnak ilyen formában, mint a korábbi években bármikor.
December és február között például karbantartási, tisztántartási munkákra várják a közfoglalkoztatottakat, de az ő feladatuk lesz az utak síkosságmentesítése is. Mezőgazdasági munkákra (fóliasátras, üvegházas növénytermesztés, állattartás) is lehetőség lesz, ahogy munkaruhavarrásra, tésztakészítésre és idősgondozásra is alkalmazhatják majd őket. Télen az országos közfoglalkoztatók 35 000 embernek adnak munkát, a járási programok idén év végéig 82 000 főnek, jövő januárban és februárban pedig picivel kevesebbnek, 76 000 embernek kínálnak lehetőséget. A hosszabb időtartamú programok keretében 75 000-en dolgozhatnak, míg egy európai uniós programnak köszönhetően még decemberben 25 000 ember beiskolázását ígérik, hogy főként a munkaerőpiacon hiányszakmaként megjelenő szakképesítéseket oktassanak nekik. A képzések több mint 60 százaléka államilag elismert OKJ-képzés lesz. Emlékezetes: három éve 100 000, két éve 30 000 embert iskoláztak be, tavaly azonban a késedelmes kiírás miatt teljes egészében elmaradt a téli képzés a közfoglalkoztatásban, veszélybe sodorva ezzel több ezer rászoruló megélhetését.
A fennmaradó létszám foglalkoztatása olyan, az év közben indított mintaprogramokban valósul majd meg, amelyek télen is folytatódnak, ilyen például a hajléktalanokat segítő program, vagy a kulturális közfoglalkoztatási program. Utóbbiban különböző kulturális intézményekben dolgozhatnak a képzettebb közfoglalkoztatottak, például közösségi koordinátorként, közösségi asszisztensként vagy technikai munkatársként.
