Minden harmadik baba anyja diplomás

Emelkedik az egyetemet végzett anyák termékenysége, miközben egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket.

Átalakult a gyermeket vállaló nők iskolai végzettség szerinti összetétele is: a képzettebb nők szerepe egyre meghatározóbbá vált.

A kevesebb mint 8 osztályt végzettek aránya ebben a körben 4,8-ről 1,9 százalékra mérséklődött. Szintén csökkent a nyolc általánost (29-ről körülbelül 19 százalékra), valamint a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek aránya is (23-ról 13,5 százalék körülire). A középiskolai végzettségűek aránya lényegében nem változott, a vizsgált időszak elején és végén is 32 százalék körül volt. A felsőfokú végzettségűek aránya viszont jelentősen megemelkedett, a 25 évvel ezelőtti 12-ről 34 százalékra. Tehát amíg korábban minden nyolcadik gyermeket hozott világra diplomás nő, ma már ez minden harmadik babára igaz.

Az adatokból kiderül az is, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, jellemzően annál korábban vállal gyermeket, és az iskolázatlan nők körében nem tolódott ki a gyermekvállalási életkor. A nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzett anyák nagyjából ugyanabban az életkorban hozzák világra első gyermeküket ma is, mint 25 évvel ezelőtt. Az alapfokú végzettséggel sem elérők a 18. életévük körül, a nyolc osztályt végzettek 21 éves korukban. Az ennél magasabb végzettségűek azok, akik egyre később szülnek. A szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek átlagéletkora 25 év alatt 22,1-ről 26,8 évre emelkedett, a középiskolát befejezetteké 24,1-ről 28,9-re, a diplomásoké pedig 27-ről 31,8 évre. Míg 1990-ben azok, akiknek nyolc osztályuk sincs, 8,6 évvel vállalták korábban első gyermeküket a diplomásoknál, 2015-re ez a különbség 14 évre nőtt.

A 2011-es népszámlálás eredménye is azt mutatta, hogy az iskolai végzettség emelkedésével csökken a gyermekszám, ám ez a kedvezőtlen tendencia a diplomásoknál megszakad, ők ugyanis több gyermeket hoznak világra, mint a csak érettségizettek. Az egyszerű reprodukcióhoz szükséges gyermekszám egyébként egyedül a nyolcnál kevesebb osztályt végzettek körében van meg, a csupán érettségizettek viszont átlagosan alig több mint egy gyermeknek adnak csak életet. A 2001. évi népszámlálás adataihoz képest a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a diplomások körében emelkedett a gyermekszám, a középfokú végzettségűeknél pedig csökkent.

Az Európai Unióban 1990 és 2002 között néhány év kivételével csökkent a születések száma, 2003-tól emelkedő trend vette kezdetét, ami a gazdasági válság kezdetének évében, 2009-ben megszakadt, majd ismét csökkenés kezdődött. 2015-ben sajnos újra a 2002-es és 2013-as mélypont közelébe mérséklődött a születések száma: a 28 tagállamban összesen 5 091 000 újszülöttet regisztráltak. Az időszak elején Németországban született a legtöbb gyermek, több mint 900 ezer. 2015-re azonban az országban olyan mértékben visszaesett a születésszám, hogy Franciaország és Nagy-Britannia mögött a harmadik helyre szorult vissza. Spanyolország, Írország, Luxemburg és Franciaország az a négy tagállam, ahol az elmúlt bő két évtizedben sikerült növelni a születések számát.

2002 és 2010 között – szinte folyamatos növekedést követően – 1,46-ról 1,62-ra emelkedett az Európai Unió teljes termékenységi arányszáma, ami 2014-ben 1,58 volt. Ez a mutató azt jelzi, hogy azonos termékenységi viszonyok mellett átlagosan hány gyermeket hozna világra egy nő élete folyamán.

Az unión belül is nagyok az eltérések: Dél-, Kelet- és Közép-Európát alacsonyabb termékenység jellemzi, mint Észak- és Nyugat-Európát. 2014-ben a legmagasabb, reprodukciós szintet elérő vagy megközelítő termékenység Franciaországban (2,01) és Írországban (1,94) volt, míg a legalacsonyabb értéket Portugália (1,23) és Görögország (1,30) mutatta. Magyarország a 20. helyen áll a 28 tagállam rangsorában.

A házasságon kívüli születések aránya az unióban is duplájára emelkedett, 2012-ben a gyermekek 40 százaléka jött így a világra. Ebben a tekintetben is hatalmasak a különbségek az egyes tagállamok között: Görögországban például még 2014-ben is 10 százalék alatt volt a házasságon kívüli gyermekvállalási arány, Horvátországban pedig nem érte el a 20 százalékot. Eközben négy tagállamban – Bulgáriában, Szlovéniában, Svédországban és Dániában – a gyermekek többsége házasságon kívül született. Magyarország ebben a rangsorban a középmezőnyben helyezkedik el.

Az anyák gyermekvállalási átlagéletkora az elmúlt másfél évtizedben egyenletesen emelkedett az EU-ban: a 2001-es évi 29-ről 2014-re 30,4 évre nőtt. A legfiatalabb korban a bolgár és a román nők vállalnak gyermeket (átlagosan 28 éves koruk alatt), míg Spanyolországban, Írországban és Olaszországban átlagosan 31 éves koruk felett szültek a nők.

Mint arról lapunk nemrég beszámolt, hiába a gyermekvállalást ösztönző kormányzati intézkedések, továbbra is megállíthatatlanul csökken a magyar lakosság lélekszáma, és a kutatók szerint a java még csak a következő évtizedekben jön. Az elmúlt 35 évben összesen 882 ezer fővel csökkent hazánk népessége, és a Népességtudományi Kutatóintézet népesség-előreszámításának alapváltozata szerint 2060-ra további kétmillió, a pesszimista verzió szerint pedig több mint hárommillió fővel apad a magyarok száma. A kutatók bizonyosak abban, hogy a hazai népesség csökkenése a következő esztendőkben mindenképp folytatódik, és bő negyven év múlva még akkor is kilencmillió alá csökken a magyarok lélekszáma, ha sikerül jelentősen növelni a termékenységet, s számottevő bevándorlási nyereséget könyvelhetünk el.