Elmarad az MTA Filozófiai Intézete és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) által megrendezni kívánt Művészet, igazság és tudás című konferencia a brit meghívottak bojkottja miatt – tudta meg lapunk. A neves külföldi előadók azután mondták le részvételüket, hogy más magyar filozófusok jelezték nekik aggályaikat az MMA-val és annak elnökével, Fekete Györggyel kapcsolatban.
„Őszintén reméljük, hogy lelkiismereti szabadságunk gyakorlását nem magyarázzák félre, és nem használják fel ártatlan harmadik fél kárára” – így szól Andrew Huddleston társszervező professzor és a többi meghívott szűkszavú állásfoglalása, amellyel lapunknak is indokolták távolmaradásukat.
Az MTA Filozófiai Intézetének posztdoktori kutatója, Zuh Deodáth a Magyar Nemzetnek elmondta: egy éve kezdték szervezni a rendezvényt, amelyre sikerült neves külföldi résztvevőket is megnyerni; a britek ráadásul gálánsan állták volna saját útiköltségüket is.
Forráshiány miatt azonban a helyszín ügyében az intézet igazgatója, Hörcher Ferenc az MMA-tól kért segítséget, akik az impozáns Vigadó egyik termét ajánlották fel, és állták volna a külföldi résztvevők egy részének szállását és egy étkezését – mondta Zuh Deodáth. Hozzátette: három héttel a rendezvény előtt hívták fel a figyelmét arra, hogy magyar filozófusok különböző fórumokon kritizálják a konferenciát az MMA részvétele miatt, és azon tanakodnak, hogyan lehetne megakadályozni a rendezvényt. A kutató szerint a kritikus filozófusok egyike, Kajtár László, a Közép-európai Egyetem (CEU) doktorandusza felvetette, hogy ír a résztvevőknek „az MMA igazi lényegéről”. Ezután Zuhék levelet kaptak Huddlestonéktól, akik nehezményezték az MMA bevonását, de a szervezők kérdésére, hogy mi a konkrét probléma a szervezettel, nem kaptak választ, csupán annyit, hogy nem szeretnének részt venni olyan rendezvényen, ahol az MMA a társszervező, és elzárkóztak a kompromisszumos megoldásoktól is.
Egyéni levelekben Zuhék olyan abszurd indoklást is kaptak, hogy az illető semmi olyan rendezvényen nem akar megjelenni, amely az európai szélsőjobbos mozgalmak legitimációját szolgálja.
– Hiába próbáltuk jelezni nekik, hogy míg a részvétel nem lett volna politikai állásfoglalás, a bojkottjuk igen, nem hallgattak ránk – mondta a kutató, hozzátéve: a levelekből sütött, hogy a britek úgy érzik, a magyar szervezőkre politikai nyomás nehezedik, és mindent ennek a szemüvegén keresztül néznek. Zuh Deodáth aggasztónak tartotta továbbá, hogy akár egy doktorandusz véleménye is többet ér a nemzetközi tudóstársadalom szemében, mint a lassan kétszáz éves MTA-é, ami pár linkkel meg vezényszóval politikai célokból hitelteleníthető.
Kajtár László megkeresésünkre elismerte, hogy valóban levélben jelezte az egyik brit előadónak az aggályait az MMA-val kapcsolatban, tájékoztatva őt az Alkotmánybíróság MMA-t érintő állásfoglalásáról, miszerint a szervezet nem semleges. Megemlítette Fekete György demokráciát érintő nyilatkozatát is, illetve saját véleményét is leírta a szervezetről. Szerinte ennek kapcsán az előadók is utánanéztek az MMA-nak, és végül ennek alapján mondták le az eseményt. A doktorandusz hozzátette: ő nem beszélt ideológiai háttérről a rendezvény kapcsán, pusztán az intézmény részvétele zavarta – így a főtitkár nyitóbeszéde és a Vigadó helyszíne –, és nem értette, miért működik az MMA-val együtt az MTA, amelynek tagjaival elmondása szerint jó viszonyt ápol. Kajtár László úgy véli, mások is figyelmeztethették a briteket, és mint állította, akciójának célja nem az volt, hogy a britekkel lemondassák az eseményt, csak tájékoztatni akarta őket.
– Az eset felveti annak kérdését, ki és hogyan kritizálhat és avatkozhat be külső szemlélőként egy rendezvény létrejöttébe – vélekedett Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója, hozzátéve: nem helyes honi politikai konfliktusainkat azok itthoni egyeztetési kísérlete nélkül külföldre kivinni, és ezzel hazai tudományos vagy művészeti eseményeinket veszélyeztetni, ellehetetleníteni. Mint mondta, a Filozófiai Intézet sajtónyilvános szakmai kerekasztal-beszélgetést tervez az eset kapcsán.
