Súlyos a helyzet a sürgősségi osztályokon

Gyakran nemhogy sürgősségi szakorvos, de egyéb szakorvos sincs, a műszakokat rendre rezidensekkel láttatják el. A kamara szerint több kórházban nagy a baj.

A nyilvántartások alapján fellelhető kevesebb mint 140 megfelelő szakképesítéssel bíró orvoshoz képest több mint 600 orvosra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenleg érvényes minimumfeltételek teljesíthetők legyenek a sürgősségi osztályokon – hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a honlapján is közzétett, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek címzett levélben.

Éger István, a MOK elnöke arról beszélt a Magyar Nemzetnek: tavaly ősszel több panasz is érkezett a kamara szerveihez többek között arról, hogy nem megfelelő képesítéssel is munkára kényszerítik az orvosokat, és súlyos orvos-, illetve nővérhiány uralkodik. Ezért az illetékes kamarai testület elrendelte a hazai sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) munkaerőhelyzetének felmérését. Az eredmény riasztó ugyanis, ahogy az a Balog Zoltánnak írt levélben szerepel: január 1-jétől az SBO-k osztályvezető főorvosa, illetve műszakvezető szakorvosa kizárólag sürgősségi szakorvos, illetve sürgősségiorvostan-szakorvos lehet. Ennek ellenére az eredmények alapján legalább 34 kórház SBO-ja működik elégtelen és ezért szabálytalan körülmények között.

Mint írták, gyakran nemhogy sürgősségi szakorvos, de egyéb szakorvos sem található az osztályon, a műszakokat rendre rezidensekkel láttatják el. A sürgősségi orvostan szakorvosjelöltjei nemritkán műszakvezetésre vannak kényszerítve, miközben melléjük vagy a szakorvosképzésben előírt gyakorlatukat töltő, vagy a menedzsment által odakényszerített kezdő rezidensek vannak beosztva a pszichiátriától a bőrgyógyászaton át a reumatológiáig bezárólag. Olyan osztályt is találtak, ahol az osztályvezetéssel megbízott orvosnak sincs meg az előírt szakképesítése.

A levél végén arra kérik Balogot: csökkentse a kollégáik túlterheltségét, veszélyeztetettségét, hogy minden tekintetben törvényes keretek között végezhessék munkájukat. Ez ugyanis betegbiztonsági kérdés is.

A levéllel kapcsolatban Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke azt közölte a Magyar Időkkel: számos olyan információjuk van, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a felmérés hitelességét, az orvosok egy része pedig azért nem akart részt venni a felmérésben, mert nem támogatja a tulajdonos háta mögött zajló adatgyűjtést. Berényi lapunknak elmondta: az orvosok egy része azért sem akart adatokat szolgáltatni, mert nem bízik a kamarában, és nem tudni azt sem, milyen alapon gyűjtöttek információkat a menedzsment háta mögött. Megemlítette azt is: az orvoshiány élő probléma, de nem érti, miért a sürgősségi betegellátás kérdését feszegetik, hiszen mentőorvos például még kevesebb van. Sőt a traumatológián és az intenzív osztályon is rossz a helyzet.

A kritikával kapcsolatban Éger úgy nyilatkozott: az adataik hitelesek, 103 kórház közül 48-ból érkeztek válaszok a kérdéseikre, így statisztikailag reprezentatív eredményekről van szó. Az elnök kiemelte: épp a sürgősségi osztályokon dolgozó orvosok érdekében emelték fel szavukat, ezért sem érti, miért kérdőjelezik meg a felmérést és ezzel a szándékukat is.

– Nem értem, hogy egy civil egyesület milyen alapon próbálja hitelteleníteni egy köztestületi kutatás eredményét. Egyébként épp azért nem vontuk be a menedzsmenteket a felmérésbe, mert gyakran épp rájuk érkeztek a panaszok, miattuk indult az egész vizsgálat – fejtette ki Éger István.

Szerinte évtizedek óta lehet tudni, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, a most bevezetett kiemeltebb bérezés és a rezidensi ösztöndíjak ellenére is óriási a lemaradás, ami érezteti hatását.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyébként máig nem válaszolt a MOK-nak, az Index kérdéseire azonban közölte: a MOK felmérésének „pontos módszere, forrása” ismeretlen előtte. Hozzátette: az egészségügyért felelős államtitkárságra sem a szolgáltatóktól, sem a kórházszövetségtől nem érkezett eddig olyan jelzés, amely a MOK által felvetett problémára irányult volna.