4-es metró: Medgyessy minden felelősséget elhárított

Semmiféle korrupcióra nem emlékszik – szögezte le a volt kormányfő.

A volt kormányfő így azt sem volt hajlandó elmondani, hogy a cégénél, volt és jelenlegi munkatársainál zajlik-e büntetőeljárás.

Az OLAF-jelentés adataiból ugyanakkor kiderült, Medgyessy nem mondott igazat arról, hogy nem volt érintett a metróügyben: az általa vezetett kormány 2002 tavasza és 2004 szeptembere között többször is foglalkozott a beruházással. A kabinet 2003. május 28-i ülésén határozott arról: a magyar állam részt vesz a metróépítésben, míg az Országgyűlés egy hónappal később el is fogadta az „első metrótörvényt”, amelynek alapján pontosan 153,9 milliárd forintos támogatást szavaztak meg Budapestnek. Ennek alapján pedig a 4-es metró „projektfinanszírozási szerződését” 2004. január 19-én kötötték meg a főváros, a BKV és a Magyar Államkincstár között. Tehát Medgyessy Péternek mindenről pontos információi lehettek.

Az Alstom-beszerzés ügyében egyébként a Tarlós István kormánypárti főpolgármester által 2011 januárjában tett feljelentés alapján az idén április 3-i határidővel nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség. Az OLAF-jelentés alapján a 4-es metró szerződéseit pedig Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csaknem két hónappal ezelőtt tett feljelentésére indított büntetőeljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja április 23-i határidővel.

Bár a bizottsági meghallgatás elején Medgyessy azt állította, hogy segíteni akar, Bánki Erik (Fidesz–KDNP) bizottsági elnök szerint ismét nem tudtak meg semmit a 4-es metró súlyos korrupciós ügyéről.

Az ellenzéki pártok bizottsági tagjai közül Volner János (Jobbik) azt feszegette, hogy miért erőltették korábban a 4-es metró beruházását, amikor a tények azt mutatják, ugyanazon a vonalon a buszok is gyorsabbak a metrónál, s ha ma nem terelnék ráhordó járatokkal a vonalra az utasokat, az Alstom-szerelvények konganának az ürességtől. Erre a volt miniszterelnök „szakmai magyarázata” az volt, hogy a metró legalább nem szennyezi a környezetet, mint a buszok.

Szakács László (MSZP) ismét azt javasolta, hogy az uniós fejlesztések sorából ne ragadják ki a 4-es metró ügyét, hanem az összes, szám szerint 28 OLAF-jelentést vizsgálják meg. Szerinte egyébként a parlament gazdasági bizottságának jelenlegi tevékenysége nem más, mint a következő évek választásainak „kampánynyitója”. A szocialista felszólalást egyébként a fideszes Hollik István felháborítónak nevezte, mert mint mondta, éppen az MSZP–SZDSZ-es kormányok idején tűnt el 167 milliárd forint.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását és a felelősök megnevezését szorgalmazta. Szerinte egyértelmű, hogy a 4-es metrónál és más uniós beruházásoknál kimutatható a „politikával való összefonódás”. Kijelentette: ma sincs szigorú ellenőrzése az EU-s pénzek felhasználásának. Az LMP a jövőben minden szabálytalan pénzfelhasználásra és csalásra fényt derítene. Csárdi Antal, az ökopárt fővárosi képviselője a parlamenti bizottsági ülés után kifogásolta azt is, hogy a 4-es metró ügyében a városházán létrehozott „korrupciót vizsgáló munkacsoport” a legnagyobb titokban tevékenykedik, a képviselők sem meghívót nem kapnak, sem tájékoztatást.

A testület a legközelebbi ülésén az OLAF-jelentéssel kapcsolatban a BKV egykori vezetőit hallgatná meg.