Szomorú adat, hogy a külföldön tanuló vagy már végzett diákok 30 százaléka arról beszélt, egyáltalán nem tervezi a hazaköltözést, további 30 százalék pedig bizonytalan volt a kérdésben, míg csak 40 százalék volt biztos benne, hogy szeretne egyszer visszatérni Magyarországra. Érdekesség, hogy míg leginkább a művészeti, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területen tanuló diákok terveznek hazatérni, a legkevésbé az informatikai, illetve a bölcsészképzést folytatók kívánnak ismét Magyarországon élni.
Talán nem meglepő, hogy a megkérdezettek elsősorban személyes, érzelmi jellegű érveket hoztak fel a hazaköltözés mellett, míg a racionális, anyagi jellegű faktorok háttérbe szorultak. Például a jelenleg is külföldön élők 77 százaléka számára a közeli családtagok jelentették a legfőbb érvet a hazaköltözésre, több mint felük a barátokat, míg 35 százalékuk magyarországi lakóhelyét említette. Ezzel szemben a hazai életszínvonal mindössze egy százalékuk számára volt vonzó érv. Azért is lesújtó eredmény ez, mert a külföldön maradással kapcsolatos érvek között éppen az ottani életszínvonal lett toronymagasan az első – a megkérdezettek 70 százaléka említette ezt, míg több mint 60 százalékuk a kinti szakmai lehetőségeket és kapcsolatokat hangsúlyozta, közel felük pedig a fizetést.
Az Engame Akadémia a fenti eredmények kapcsán több javaslatot is megfogalmazott a hazai cégek számára, hogy reális alternatívát tudjanak nyújtani a külföldön végzett magyar diákoknak a külföldi munkáltatókkal szemben. Többek közt azt javasolták, hogy a munkahelyi környezet kialakításakor vegyék figyelembe, hogy a 80-as, 90-es években születettek (vagyis az Y generáció) számára már más értékek fontosak, mint a korábbi generációknak. Például fontos számukra a szakértelem, a csapatmunka és az, hogy kreatív feladatokat kapjanak, továbbá igényük van a visszajelzésre és a személyes odafigyelésre is.
