A legfrissebb felmérések szerint hajszálnyival csökkent a létminimum alatt élők száma, azonban továbbra is a lakosság 36 százalékának a jövedelme nem érte el tavaly a létminimum összegét, vagyis 3,5 millió honfitársunk élt a létminimum alatt. Valamennyit javult ugyan helyzet, hiszen két évvel ezelőtt még a magyarországi lakosok 41 százaléka élt a létminimum alatt. Ez egyébként nem egyenlő a minimálbérrel, mivel hazánkban a minimálbér összege alacsonyabb az elvben az „életben maradáshoz” szükséges javak áránál.
Talán éppen emiatt hagyott fel a kormány a létminimum kiszámolásával, pontosabban a Központi Statisztikai Hivatal döntött úgy 2015-ben, hogy „módszertani okokra” hivatkozva beszünteti az adatok ilyen típusú összesítését. Éppen ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a Policy Agenda munkatársai másodszor számították ki a létminimum értékét. Ez tavaly havonta 88 619 forint volt, amelyet országosan, egy fogyasztási egységre számítva kell érteni. (A minimálbér tavaly nem érte el a nettó 74 000 forintot, az idei évtől már 85 000 forintnál kevesebbet senki sem kereshet, de még ez is alacsonyabb a létminimum összegénél.) A családok esetében kissé más a helyzet, hiszen a tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 256 995 forintnak felelt meg. Az ilyen háztartásokban az egy főre jutó átlagos létminimum érték 64 249 forint volt.
A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely elvben – definíció szerint – az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi.
###HIRDETES###
###HIRDETES2###
