– Kizártak minket a szakmai munkából, pedig mi régészekkel, geodétákkal dolgozunk, évtizedes tapasztalatunk van – panaszkodott lapunknak az akkreditált Ásatárs Kft. ügyvezetője, Gallina Zsolt. A földmunkákkal meg lehet bízni amatőröket, akiknek nincs akkreditációjuk, de ebben az esetben a múzeumok kénytelenek új közbeszerzést kiírni, ami tovább lassítja a folyamatot.
Az illetékes Damjanich János Múzeum részt vehet a munkálatokban, de az igazgató, Horváth László korábban azt nyilatkozta a HVG-nek, nincs elég emberük ahhoz, hogy a szoros menetrendet tartani tudják. A helyzet pikantériája, hogy a kormányrendelet részben a múzeumi lobbi hatására született, de olyan szigorúra sikerült, hogy fordítva sült el – olvasható az egyik szakember februári blogbejegyzésében. Czene András, a decemberben megszüntetett Forster-központ volt régész szakértője szerint az történt, hogy az állandó pénzhiánnyal küzdő múzeumok el akarták érni, hogy ők végezhessék a próbafeltárásokat is. Viszont a Lázár Jánossal vetélkedő Seszták Miklós minisztériuma évek óta azon dolgozik, hogy felgyorsítsák a munkálatokat. Ez a két lobbitevékenység végül az örökségvédelemnek egyáltalán nem kedvező szabályozási környezetet eredményezett.
Nem csak az M44-esnél vannak gondok. Veszprém megyében a 701-es út építésénél már leemelték a talajt, de kapacitás hiányában a régészeti munkákat nem tudták elvégzeni, ezért a lelőhelyeket visszatemették. Ráadásul Orbán Viktor a megyei jogú városoknak tucatnyi gyorsforgalmi út építését ígérte, ezeknél is kötelező lesz legalább az előzetes régészeti hatástanulmányt elkészíteni.
