Zavaros lobbik gátolják a kormányfő tervét

Meneszthetik az egyik helyettes államtitkárt az útépítések csúszása miatt.

A Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkárának posztjába kerülhet, hogy egy félresikerült kormányrendelet miatt jelentősen csúsznak az Orbán Viktor szívügyének számító gyorsforgalmiút-építések. Két kormányzati forrásunk is megerősítette, hogy Puskás Imre rövidesen távozik posztjáról. Az általa felügyelt terület pedig Csepreghy Nándor parlamenti államtitkárhoz vagy Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz kerülhet. Ennek ellenére a vitatott kormányrendeletet aligha vonják vissza – ezt kormányzati forrásaink is kizártnak tartják.

Pedig Orbán Viktor kormányfő korábban még Lázár János kancelláriaminiszternek beszélt fővesztésről az ügyben. „Itt van velem Lázár János miniszter úr. Kivertem belőle az esküt, és mondtam, a feje van rajta, hogy amikor a következő választásra eljövök ide Békéscsabára, a 44-es úton jöjjek” – tréfálkozott a 2014-es önkormányzati választási kampányban, szavát adva, hogy 2019-ig megépül a régóta tervezett gyorsforgalmi út.

A megyei fejlesztési biztos, Vantara Gyula viszont egy hónapja már arról beszélt, hogy az M44-es első, 62 kilométeres szakaszát leghamarabb 2019 harmadik negyedévében fejezhetik be. Azt pedig még nem tudni, hogy Békéscsabát mikor érik el. A kivitelezők többek között az engedélyeztetési eljárás elhúzódására hivatkoznak, ami visszavezethető az említett decemberi kormányrendeletre. Ez fenekestül felforgatta azt a folyamatot, amelynek során a régészek, múzeumok, az ásatással foglalkozó cégek a markológépeket és úthengereket megelőzve elvégezték a törvényileg is előírt feltárást a nyomvonalon.

Az M44 jelzésű utat 111 kilométer hosszúra tervezték, és csak a Tiszakürt–Kondoros szakasznál 46 feltárandó régészeti lelőhelyet jelez a Nemzeti Múzeum adatbázisa. A régészek azon szoktak viccelődni, hogy akár Attila sírja is ott lehet, gazdag leletanyagra számítanak. Már csak az a kérdés, ki fogja elvégezni a munkát, hiszen a rendelet épp azokat a cégeket zárja ki, amelyek az állami akkreditációs rendszer előírásainak eleget téve megszerezték a jogosultságot, hogy a nagyberuházásokat megelőző feltárásokban részt vegyenek.

– Kizártak minket a szakmai munkából, pedig mi régészekkel, geodétákkal dolgozunk, évtizedes tapasztalatunk van – panaszkodott lapunknak az akkreditált Ásatárs Kft. ügyvezetője, Gallina Zsolt. A földmunkákkal meg lehet bízni amatőröket, akiknek nincs akkreditációjuk, de ebben az esetben a múzeumok kénytelenek új közbeszerzést kiírni, ami tovább lassítja a folyamatot.

Az illetékes Damjanich János Múzeum részt vehet a munkálatokban, de az igazgató, Horváth László korábban azt nyilatkozta a HVG-nek, nincs elég emberük ahhoz, hogy a szoros menetrendet tartani tudják. A helyzet pikantériája, hogy a kormányrendelet részben a múzeumi lobbi hatására született, de olyan szigorúra sikerült, hogy fordítva sült el – olvasható az egyik szakember februári blogbejegyzésében. Czene András, a decemberben megszüntetett Forster-központ volt régész szakértője szerint az történt, hogy az állandó pénzhiánnyal küzdő múzeumok el akarták érni, hogy ők végezhessék a próbafeltárásokat is. Viszont a Lázár Jánossal vetélkedő Seszták Miklós minisztériuma évek óta azon dolgozik, hogy felgyorsítsák a munkálatokat. Ez a két lobbitevékenység végül az örökségvédelemnek egyáltalán nem kedvező szabályozási környezetet eredményezett.

Nem csak az M44-esnél vannak gondok. Veszprém megyében a 701-es út építésénél már leemelték a talajt, de kapacitás hiányában a régészeti munkákat nem tudták elvégzeni, ezért a lelőhelyeket visszatemették. Ráadásul Orbán Viktor a megyei jogú városoknak tucatnyi gyorsforgalmi út építését ígérte, ezeknél is kötelező lesz legalább az előzetes régészeti hatástanulmányt elkészíteni.