Akár már a szülést követően 24 órával elbocsáthatják a kórházból az anyát az újszülött babával – tudta meg lapunk. Egy friss rendeletmódosítás tervezete szerint ez csak problémamentes terhesség és szülés után, az édesanya kérésére történhet ugyan, de félő, hogy a szakember- és helyhiány miatt a kórházak javasolják majd a nőknek, hogy menjenek haza, esetleg el is küldik őket.
A tervezet szerint a normális diagnózisú, 2499 gramm feletti születési testtömegű újszülötteket engedhetik majd haza, ha a szülés a 37. és a 41. terhességi hét között történt. Feltétel még mások mellett, hogy a terhesség problémamentes, az újszülött pedig spontán jöjjön a világra, és jó állapotban legyen.
Herczegh Szabolcs szülész-nőgyógyász a témával kapcsolatban hangsúlyozta: nagy dolog, hogy Magyarországon nem „szórják ki” a nőket a szülés után a kórházból úgy, ahogy azt Nyugat-Európában teszik, ahol a költségek miatt akár már 12 órával a gyermek világra jötte után menni kell.
Nálunk nem kellene idáig eljutni, hiszen órási vívmány, hogy itt 3 napot bent lehet tölteni.
Kifejtette azt is: magánintézményben már most is létezik úgynevezett ambuláns szülés, ami azt jelenti, hogy a szülés után 24 órával hazamehet az anya és a baba. Ezt az opciót viszont nagyon kevesen választják, náluk a kismamák körülbelül 5 százaléka; általában azok, akiknek már nem az első szülése volt. – A várandós nők általában arra koncentrálnak, hogy milyen legyen maga a szülés, pedig ezután következik az első napok rendkívül fontos része, a szoptatás. Hihetetlen nagy segítség lehet az anyáknak, hogy az első napokban mellre teszik nekik a babát, és megmutatják, hogyan szoptassanak. (Már ahol erre van elég idő és szakember.) Érdemes kihasználni a kórházban töltött három napot, az ott kapott segítséget. Nem jó előbb hazamenni – mondta Herczegh Szabolcs.
A tervezet szerint 24 óra után az intézményből való hazabocsátás csak abban az esetben alkalmazható, ha azt minden érintett egészségi állapota indokolja, ezért pedig az intézeti elbocsátó orvos a felelős. Ha valaki annak ellenére szeretné hazavinni a babáját, hogy ezt a gyermekorvos nem hagyta jóvá, a magánkórházakban alá kell írnia egy dokumentumot arról, hogy a tájékoztatás ellenére, saját felelősségre viszi el a kicsit. Így ez már nem az orvos felelőssége.
Az állami kórházakban jelenleg sajnos több osztályon is előfordulhat, hogy például szakember- és helyhiány miatt egy beavatkozás vagy műtét után hamarabb hazaküldik a beteget, mint indokolt volna, de a páciens zárójelentésén olykor ilyen esetben is az szerepel, hogy saját felelősségére távozott. Holott előfordul, hogy egyszerűen nincs más választása. Emellett az is gyakori eset, hogy hétvégére hazaküldik a betegeket, és csak hétfőn kell ismét befeküdniük vagy bemenni a zárójelentésért, miközben papíron folyamatosan a kórház betegei. Így hétvégén kevésbé leterheltek a nővérek, orvosok, miközben a kórház papíron hozza a működéséhez szükségesnek gondolt ágyszámkihasználtságot, és kapja a megfelelő finanszírozást az egészségbiztosítótól. Ez a rendszer persze nyilván nekik sem kényelmes, mégis a jelenlegi helyzetben sokan erre kényszerülnek. Pedig a babáknál esetenként kialakuló sárgaság is csak a 2-3. nap körül szokott megjelenni, ezért is érdemes tovább bennmaradni.
Herczegh Szabolcs ezzel kapcsolatban megjegyezte: az állami szektorban valóban az a cél, hogy minél hamarabb hazaküldjék a nőket a szülés után. Ennek oka, hogy a kórházi ágyak az utóbbi 15 évben tapasztalt leépítése miatt iszonyatos terhelésnek vannak kitéve az osztályok. Szinte futószalagon érkeznek a nők, és folyamatosan kell a hely. – Szerencsére nőtt a gyermekvállalási kedv, de ez fokozta az intézmények terheltségét is – fejtette ki.
Hiába eredményezhet tehát rémisztő helyzeteket, a tervezett módosítás oka szerinte az lehet, hogy így igazolható, a rendelkezésre álló kórházi ágyakon ellátható az összes szülő nő. – Mikor évtizedekkel ezelőtt szülész-nőgyógyászként kezdtem dolgozni, még 4-5 napot is bent töltöttek a nők a babával egy normál szülés után, császármetszés esetén pedig egy egész hetet. Ez ma már elképzelhetetlen – emlékezett vissza az orvos.
A Magyar Nemzetnek Rucz Árpád, a Róbert Károly Magánkórház nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa a helyzettel kapcsolatban arról beszélt: biztonságot jelent a szülés után 2-3 napot eltölteni egy intézményben. – A szülést követően kialakulhatnak szövődmények, ezért is jobb, ha intézeti körülmények között maradnak a kismamák. Egy normál szülésnél is körülbelül fél liter vért veszít egy nő, ennek következményeit egy egészségügyi intézményben kontrollálni tudjuk. Nem érzem, hogy a jelenleg adott feltételek mellett fontos volna, hogy egy nap után elhagyják a kórházat a nők és a babák – mondta Rucz Árpád.
Léteznek egyébként olyan intézmények is, ahol lehetőség van arra, hogy az első napokban mindkét szülő együtt legyen a babával. Ezek a családi szobák főleg a magánintézményekben jellemzők, az állami ellátásban ez ritkaság. – Vannak olyan egészen kicsi magánintézmények, ahol 1-2 nap után el kell menni, vagy komoly napidíjért cserébe lehet csak maradni, de nálunk nem ilyen a rendszer, és jelenleg az állami kórházakban sem teszik ki a kismamákat ilyen hamar. Ez pedig tényleg biztonságot ad – hangsúlyozta Rucz Árpád.
A témában egyébként kerestük több állami kórház igazgatóját is, de érdemben nyilatkozni senki sem akart.
Az említett tervezetben más, a kórházakat érintő változás is szerepel. Ilyen például, hogy az egynapos sebészeti ellátást nyújtó járóbeteg-szakellátóktól nem kérhetnek majd pénzt a szükséges háttér biztosításáért. Ha ugyanis egy ilyen egynapos sebészeti beavatkozás után valamilyen probléma lép fel a betegnél, akkor ezt a helyzetet is tudni kell kezelni. Ezért szerződést kell kötni egy kórházzal, ami fel tudja venni a betegeket, ha a műtétek után valamilyen szövődmény lép fel – írta a 444. Magyarországon több olyan egynapos sebészet működik, ami egy-egy állami kórház osztálya, de vannak magánkézben lévő klinikák is. A kórházaknak eddig bevételi forrást jelentett, hogy az ilyen szerződésekben a fekvőbeteg-háttér biztosításáért pénzt kértek a magánklinikáktól, de ettől a portál szerint most eleshetnek. A változtatás azonban nem minden esetben eredményez majd bevételcsökkenést, lapunknak egy kórházigazgató arról beszélt: ők eddig sem kértek pénzt ezért a „szolgáltatásért”, és nem tud olyan kórházról, ahol jelenleg élnének ezzel a lehetőséggel. (K. Sz.)
