Szülés után egy nappal kiengednék az anyát és a babát

A szakember szerint az állami szektorban az a cél, hogy minél hamarabb felszabaduljanak az ágyak.

Az állami kórházakban jelenleg sajnos több osztályon is előfordulhat, hogy például szakember- és helyhiány miatt egy beavatkozás vagy műtét után hamarabb hazaküldik a beteget, mint indokolt volna, de a páciens zárójelentésén olykor ilyen esetben is az szerepel, hogy saját felelősségére távozott. Holott előfordul, hogy egyszerűen nincs más választása. Emellett az is gyakori eset, hogy hétvégére hazaküldik a betegeket, és csak hétfőn kell ismét befeküdniük vagy bemenni a zárójelentésért, miközben papíron folyamatosan a kórház betegei. Így hétvégén kevésbé leterheltek a nővérek, orvosok, miközben a kórház papíron hozza a működéséhez szükségesnek gondolt ágyszámkihasználtságot, és kapja a megfelelő finanszírozást az egészségbiztosítótól. Ez a rendszer persze nyilván nekik sem kényelmes, mégis a jelenlegi helyzetben sokan erre kényszerülnek. Pedig a babáknál esetenként kialakuló sárgaság is csak a 2-3. nap körül szokott megjelenni, ezért is érdemes tovább bennmaradni.

Herczegh Szabolcs ezzel kapcsolatban megjegyezte: az állami szektorban valóban az a cél, hogy minél hamarabb hazaküldjék a nőket a szülés után. Ennek oka, hogy a kórházi ágyak az utóbbi 15 évben tapasztalt leépítése miatt iszonyatos terhelésnek vannak kitéve az osztályok. Szinte futószalagon érkeznek a nők, és folyamatosan kell a hely. – Szerencsére nőtt a gyermekvállalási kedv, de ez fokozta az intézmények terheltségét is – fejtette ki.

Hiába eredményezhet tehát rémisztő helyzeteket, a tervezett módosítás oka szerinte az lehet, hogy így igazolható, a rendelkezésre álló kórházi ágyakon ellátható az összes szülő nő. – Mikor évtizedekkel ezelőtt szülész-nőgyógyászként kezdtem dolgozni, még 4-5 napot is bent töltöttek a nők a babával egy normál szülés után, császármetszés esetén pedig egy egész hetet. Ez ma már elképzelhetetlen – emlékezett vissza az orvos.

A Magyar Nemzetnek Rucz Árpád, a Róbert Károly Magánkórház nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa a helyzettel kapcsolatban arról beszélt: biztonságot jelent a szülés után 2-3 napot eltölteni egy intézményben. – A szülést követően kialakulhatnak szövődmények, ezért is jobb, ha intézeti körülmények között maradnak a kismamák. Egy normál szülésnél is körülbelül fél liter vért veszít egy nő, ennek következményeit egy egészségügyi intézményben kontrollálni tudjuk. Nem érzem, hogy a jelenleg adott feltételek mellett fontos volna, hogy egy nap után elhagyják a kórházat a nők és a babák – mondta Rucz Árpád.

Léteznek egyébként olyan intézmények is, ahol lehetőség van arra, hogy az első napokban mindkét szülő együtt legyen a babával. Ezek a családi szobák főleg a magánintézményekben jellemzők, az állami ellátásban ez ritkaság. – Vannak olyan egészen kicsi magánintézmények, ahol 1-2 nap után el kell menni, vagy komoly napidíjért cserébe lehet csak maradni, de nálunk nem ilyen a rendszer, és jelenleg az állami kórházakban sem teszik ki a kismamákat ilyen hamar. Ez pedig tényleg biztonságot ad – hangsúlyozta Rucz Árpád.

A témában egyébként kerestük több állami kórház igazgatóját is, de érdemben nyilatkozni senki sem akart.

Az említett tervezetben más, a kórházakat érintő változás is szerepel. Ilyen például, hogy az egynapos sebészeti ellátást nyújtó járóbeteg-szakellátóktól nem kérhetnek majd pénzt a szükséges háttér biztosításáért. Ha ugyanis egy ilyen egynapos sebészeti beavatkozás után valamilyen probléma lép fel a betegnél, akkor ezt a helyzetet is tudni kell kezelni. Ezért szerződést kell kötni egy kórházzal, ami fel tudja venni a betegeket, ha a műtétek után valamilyen szövődmény lép fel – írta a 444. Magyarországon több olyan egynapos sebészet működik, ami egy-egy állami kórház osztálya, de vannak magánkézben lévő klinikák is. A kórházaknak eddig bevételi forrást jelentett, hogy az ilyen szerződésekben a fekvőbeteg-háttér biztosításáért pénzt kértek a magánklinikáktól, de ettől a portál szerint most eleshetnek. A változtatás azonban nem minden esetben eredményez majd bevételcsökkenést, lapunknak egy kórházigazgató arról beszélt: ők eddig sem kértek pénzt ezért a „szolgáltatásért”, és nem tud olyan kórházról, ahol jelenleg élnének ezzel a lehetőséggel. (K. Sz.)