Kevesebb mint egy évvel a választás előtt őrzi magabiztos előnyét a Fidesz–KDNP. A kormánypártok még tovább is növelték az előző havi 31 százalékos táborukat, így júniusban 33 százalékos támogatottsággal stabilan vezetnek a teljes népesség körében – derült ki az Iránytű Intézet lapunk számára készített felméréséből. A Jobbik is erősödött valamelyest, támogatottságuk a teljes népesség körében 16 százalék körül alakul, míg a szocialisták nyolc százalékon állnak. A Demokratikus Koalíciónak négy-, az LMP-nek háromszázalékos a tábora, a kisebb pártokat (Együtt, Párbeszéd, Moma, Liberálisok) pedig egy százalék alatt mérték. A Momentum Mozgalomnak és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) továbbra is két-két százalékos tábora van. A választás közeledését jelzi, hogy már második hónapja nő a szavazási kedv: áprilisban még 29 százalék volt a bizonytalanok, illetve a biztosan nem szavazók aránya, június közepére viszont ez 23 százalékra csökkent.
A felmérés szerint a pártot választani tudók körében – ebben a halmazban a biztos választókon kívül azok is szerepelnek, akik „valószínűleg elmennek” vagy „valószínűleg nem mennek el” szavazni – szintén a Fidesz vezet 47 százalékos támogatottsággal. A Jobbikra voksolna a pártot választani tudók 24 százaléka, míg az MSZP-re 11 százalék, a DK-ra 6 százalék. Az LMP ebben a kategóriában 5 százalékon áll, az Együtt pedig 1 százalékon. A Momentum és az MKKP támogatottsága ebben a körben is megegyezik, mindkét pártnak 3 százalékot mértek.
A biztos szavazók körében 49 százalékon állnak a kormánypártok, 21 százalékon a Jobbik. Az MSZP a biztos szavazó pártválasztók 11, a DK 6 százalékát tudhatja maga mögött. Az LMP-re 5 százalék, az Együttre, a PM-re, illetve „egyéb pártokra” pedig legfeljebb 1 százalék voksolna. A Momentum és az MKKP egyaránt 3-3 százalékon áll.
A felmérés során azt is megvizsgálták, hogy 2014 óta milyen arányban ábrándultak ki a szavazók saját pártjukból. Az adatok azt mutatják, hogy legnagyobb arányban a Fidesz–KDNP tudta megtartani egykori táborát, 2014-es támogatóinak 78 százaléka ugyanis ma is a kormánypártokra voksolna. Hét százalékuk ugyanakkor átpártolt a Jobbikhoz, nyolc százalék pedig elbizonytalanodott. A Jobbik egykori táborának csak 69 százalékát tudta megtartani, szavazóinak 12 százaléka átpártolt a Fidesz–KDNP-hez, 6 százalék a Momentumhoz. A 2014-es baloldali összefogásra voksolók többsége (26 százaléka) a DK-ra, 23 százaléka az MSZP-re voksolna egy jövő vasárnapi országgyűlési választáson, 9 százalék a Jobbikot, 8 a Fidesz–KDNP-t, 7 százalék pedig az LMP-t támogatná. Rossz hír az LMP-nek, hogy a párt mindössze az egykori szavazói 32 százalékát tartotta meg, 14 százalék átpártolt a Momentumhoz, 11 százalék az MKKP-hoz, 20 százaléka pedig bizonytalan.
A felmérés szerint a Momentum, az LMP és az MKKP szimpatizánsai inkább a jómódúak közül kerülnek ki. A Momentum táborának hetven százaléka például a középosztályba vagy a felső középosztályba sorolná magát, az MKKP esetében kilencven százalék ez az arány, míg az LMP táborában 58 százalék. A Jobbik és az MSZP szavazótáborában az alsó középosztálybeliek felülreprezentáltak (34, illetve 41 százalékos aránnyal), míg a DK szavazóinak 62 százaléka középosztályba tartozónak érzi magát. A Fidesz–KDNP szavazóinak 68 százaléka közép- vagy felső osztályba sorolná magát.
