Orbán Viktor miniszterelnök azt az elvárást fogalmazta meg a kormány tagjainak, hogy Magyarország kerüljön a világ 10 legbiztonságosabb országa közé – mondta Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető idézte azt a friss felmérést, amely szerint a vizsgált 163 országból Magyarország ma a 15. a biztonságot illetően, amit nagy sikerként értékelt.
Lázár János hangsúlyozta, a következő egy évben az európai határok megvédése lesz a legfontosabb feladat – egyúttal szorgalmazta azt is, hogy az Európába tartó embereket már Líbiánál szűrjék meg. Ha ugyanis Afrika irányából folytatódik az ilyen ütemű bevándorlás, az érdemben fogja befolyásolni Európa biztonságát. Lázár gondolatai nem újszerűek, a miniszter korábbi kormányinfóin is beszélt erről.
A miniszter kitért a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) tervezett bővítésére is: szerinte az őszi kormányzati értékelésekor szóba kell hozni azt is, hogyan lehet növelni a támogatást használt lakások vásárlása esetén. Jelenleg mintegy 300 ezer eladó használt lakás van az országban, ezek fele beköltözhető állapotban van.
A tárcavezető szerint széles körű egyeztetéseket folytatnak arról, hogyan tudnának segíteni az 570 ezer panellakásban élő egymillió embernek.
A kancelláriaminiszter elmondta, a kabinet áttekintette az állatkertek helyzetét is: 2018–2021 között a vidéki állatkertek is támogatást kapnak, nem csak a fővárosi intézmény – hangzott el a kormányinfón. A fővárosi állatkert egyébként 50 milliárd forintból fejleszti a Pannon park és a Biodóm nevű óriásberuházásait.
A hatvani vadászati múzeumot a vadászkamarának adnák át használatra, mivel a miniszter szerint a kormány jelenleg nem kezeli jól a múzeum épületét. Emlékeztetett arra is, hogy eredetileg tulajdonba szerették volna adni a kamarának néhány szocialista képviselő támogatásával, de ezt Botka László szerinte megakadályozta.
A miniszter gyors heti összefoglalásában megemlítette: a kormány egyeztetett a nemzeti drogstratégiáról – hogy pontosan milyen szempontból, az nem derült ki –, és döntés született arról, hogy helyreállítják a Planetárium megroggyant épületét. A kabinet tárgyalt a lőtérfejlesztésről is: első körben 41 lőtér épülhet 23 megyei településen.
Lázár külön is hangsúlyozta: az elmúlt 100 év legfontosabb hazai sportrendezvénye a jövő héten kezdődő vizes világbajnokság lesz, az esemény bemutatásához pedig a miniszter a sajtó támogatását is kéri. A vébéről ugyanakkor nehéz lesz úgy beszámolni, ha a szervezők csak az állami televízió munkatársait engedik forgatni a helyszínen. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint ezzel nincs gond: minden világrendezvényen a jogtulajdonos dönt arról, hogy hová enged be stábokat – Kovács szerint a versenyhelyszíneken kívül mindenkinek jogában áll forgatni.
Szóba került a kórházak ügye is: Lázár szerint világos, hogy a budapesti fejlesztésekre az utóbbi tíz évben kevesebbet fordítottak, mint a vidékiekre, de most a főváros van soron – mondta az Origo kérdésére. Szerinte meg kell erősíteni a Honvéd és a Szent István-kórház térségét, és Dél-Budán is kell egy zöldmezős kórházberuházás – az eddig optimálisnak tartott terület azonban nincs még állami tulajdonban. Lázár úgy látja, ha a kormány nem tud megegyezni a terület tulajdonosával, akkor a környéken fog kórházat építeni – 1300 ágyas létesítményben gondolkodik 120 milliárd forint értékben.
A miniszter újságírói kérdésre elmondta, a Green Holidays bedőlését céges ügynek, de nem az egész piac újraszabályozását igénylő problémának látja.
Az RTL kérdésére – nem okoz-e problémát az, hogy egy hétig nem ült utas a felcsúti kisvasúton – Lázár megjegyezte, könnyű politikai kérdésnek beállítani a kisvasútfejlesztés ügyét, de nem erről van szó, az állam nem csak ezt a vonalat fejleszti, és nem Mészáros Lőrinc vagy Orbán Viktor kedvéért. A kancelláriaminiszter szerint tavaly fél év alatt 26 ezer utas váltott jegyet a felcsúti kisvasútra, ami szép eredmény.
A politikus ezért attól sem tart, hogy vissza kell fizetni a felcsúti vasúti fejlesztésre szánt uniós támogatásokat.
A kormányinfón az is elhangzott, hogy több nagy vasúti beruházást is jóváhagyott a kabinet, 2021–22-re megújulhat a Százhalombatta–Pusztaszabolcs és a Budapest-Rákos–Hatvan közötti vasútvonal is.
Emellett döntöttek Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged és Szabadka vasúti összeköttetésének fejlesztéséről, amelyre 74 milliárd forintot szánnának, vagyis megépülhet a Vásárhely és Szeged közötti villamos-vasút vonal. A tervek szerint gyorsvasúttal kötik össze Szegedet és Szabadkát, és korszerűsítik a Békéscsaba és Szeged közötti vasúti pályát – közölte Lázár János.
23 millió forintért rendelt Simicska Lajos cégétől plakátokat a Fidesz; mit tud erről Lázár János? – hangzott el az újabb kérdés. Lázár János elmondása szerint semmit nem tud a költségekről – bár biztos, hogy rendeltek plakátokat, de nem tudja, milyen összegben. A miniszter azt ajánlotta, hogy az újságírók az ÁSZ-hoz és a Fidesz pénzügyeseihez forduljanak a témában. Miután kiderült, hogy a Fidesz sablonközleményben kerülő választ adott az ügyben feltett kérdésekre, Lázár János széttárta kezeit. „Az Állami Számvevőszék dönti el, szabályosan költekeztünk vagy sem, azt kell megkérdezni” – mondta aztán.
A politikust a Soros György-ellenes plakátkampányról is kérdezték, amelyet a Mazsihisz is kockázatosnak és antiszemita indulatokat keltő akciónak tart. Lázár szerint ugyanakkor nem Soros György származásáról szól a plakátkampány, hiszen őt magyar embernek tartják.
„Soros György Orbán Viktor szerint is sikeres, nagyon okos és tehetséges magyar ember” – mondta Lázár János, aki szerint kizárólag Soros tevékenységével van gond: mint mondta, békés volt a viszony a CEU-val és a civil szervezetekkel is, amíg Soros programot indított Európa határainak megnyitására, és egymillió bevándorlót akar behozni a kontinensre.
Lázár hangsúlyozta, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen – de az európai zsidóságot az veszélyezteti leginkább, aki antiszemita, muszlim tömegeket szabadítana a kontinensre. Hozzátette, azt is megérti, akit zavarnak a Soros György ellen hergelő plakátok.
Amikor arról kérdezték, hogy szerencsés ötlet volt-e egy holokauszt-túlélő arcát nyomtatni a kormányzati plakátokra, a politikus azt mondta: nincs olyan szabály, hogy egy Auschwitz-túlélőt ne érhetne kritika tevékenysége miatt.
A 444.hu újságírójának ugyanakkor érdekes válaszokat adott a miniszter: szerinte azzal, hogy közéleti szereplővé lépett elő, Soros György vállalta a politikai csatákat és az ezzel járó célzatos kampányokat is – Lázár egyébként nem olyan embernek ismeri Sorost, akit zavarnának az őt ábrázoló kormányzati plakátok. Lázár ismerheti is a milliárdos üzletembert, hiszen korábban találkozott is vele: mint a Népszava beszámolt róla, a korábbi hódmezővásárhelyi polgármester a város részben Soros-támogatással futó deszegregációs programját prezentálta Soros Györgynek, aki akkor nagyra értékelte Lázár elkötelezettségét.
Ma Magyarországon az összes számlavezető bank jobb elektronikus ügyfélrendszerrel bír, mint a magyar állam – mondta egy újabb kérdésre válaszolva Lázár, de ez szerinte azért van így, mert a kormánynak az adatvédelemre is figyelnie kell. Szerinte a helyzet 2018-ban és 2019-ben változhat, addig kiépülnek a biztonságos adatforgalomhoz szükséges rendszerek.
Lázár János egy példával is érzékeltette, milyen lenne az ideális rendszer: jelenleg ha valaki szociális segélyt kér, a kormánytisztviselő nem tudja ellenőrizni az igénylő személyi igazolványa alapján, hogy hány ingatlanja, autója van, zajlik-e ellene bírósági eljárás –később azonban ez is változhat, ígéri a miniszter.
A Magyar Hírlap kérdésére – miszerint Budaörs javára ítélt a bíróság egy állammal szemben indított perben – Lázár azt mondta, hogy még mérlegelik, elfogadják-e a másodfokú ítéletet, vagy a Kúriához forduljanak. Budaörsnek 765 milliós támogatást ítéltek meg a perben, amelyet a város azért indított, mert nem akarta kifizetni az igazságtalan tehernek tartott szolidaritási hozzájárulást, ami arányaiban a települést sújtotta volna a leginkább.
Lázár János szerint a magyar törvények nem engedik meg, hogy a Budapest Pride résztvevői kordon nélkül vonuljanak a főváros utcáin, a hatóságnak nincs is lehetősége másként dönteni.
A kancelláriaminiszter szorult helyzetbe került, amikor arról kérdezték, hogy Kövér László ellenzéki és Soros-közeli szervezetek által keltett, kvázi-polgárháborús helyzetet vizionált az őszre. Mint mondta, ő nem tud ilyesmiről, és nem is lát a jövőbe – azt sem tudja, hogy korábban Rogán Antal, majd most Kövér mire alapozza erről szóló meglátásait. Mindez azért is érdekes, mert Lázár a polgári titkosszolgálatot, az Információs Hivatalt felügyelő miniszter is – már csak ezért is tudnia kellene bármilyen tervezett zavargásokról. Abban ugyanakkor Lázár is biztos, hogy durva, erőszakos kampány jön az ősszel, ami szerinte nem a kormány hibája lesz.
A politikus szerint Egyiptomnak és Törökországnak is nagy szerepe van abban, hogyan alakul a bevándorlás mértéke – érthető, ha a magyar fél komoly gazdasági tranzakciókat tervez mindkét kormánnyal, igyekszik megtartani velük a jó diplomáciai viszonyt.
A kérdés, hogy Németország folytatja-e a Willkommen-kultúrát, vagy lezárja határait, és inkább a migráció kiinduló országait segíti helyben, így az afrikai térségben – vélte Lázár János.
A politikust arról kérdezték, hogy a magyar belpolitikai fejlemények miatt veszélybe kerülhetett-e az izraeli kormányfő magyarországi látogatása. Lázár szerint erről nincs szó, hét éve készítik elő az eseményt, Benjámín Netanjáhú pedig biztosan eljön Budapestre.
Lázár János szerint a gimnáziumi képzés az egyetemre készít fel, ezért érdemes lenne kötelező felvételihez kötni – mondván, aki kettes-hármas átlaggal kerül be a gimnáziumba, annak 18 éves korában kell szakmát tanulnia. Ha pedig bárkit felvesznek minimális teljesítménnyel a felsőoktatásba, akkor milyen alapon lehetne teljesítményt elvárni a végzett hallgatóktól? – háborgott a kancelláriaminiszter.
Lázár azzal ugyanakkor nem számolt, hogy aki gyerekkorban rossz tanuló volt, az később kedvet kaphat a tanuláshoz, vagy hogy bizonyos tárgyakban kiemelkedő teljesítményt is nyújthat. A kötelező felvételi szépen illik a kormány terveihez, hogy minél több szakmunkást és kevesebb gimnazistát képezzenek – a nemzetgazdasági tárca már készített erről egy háttértanulmányt.
A külügy megállapodást kötött a Green Holidays tulajdonosainak érdekeltségében álló céggel – nem tartja ezt visszásnak?, kérdezte a Hír TV a politikust. Lázár nem tudott arról, hogy a kormány bármilyen szerződést kötött volna a céggel, mint ígérte, erről még tájékozódik a későbbiekben.
A sportszervezetek javaslata volt, hogy a közhasznú minősítést vegyék ki a taótámogatásra jogosult szervezetek leírásából – hárította a felelősséget Lázár János. Korábban lapunk írta meg először meg: míg korábban csak közhasznú minősítésű alapítványok kaphattak taótámogatást, addig a jövőben bármilyen utánpótlás-neveléssel foglalkozó alapítvány gyűjtheti az adóforintokat – például a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány is.
Lázár János lezserül válaszolt arra a felvetésre is, hogy a gigantikus összegbe kerülő FINA-nyitóünnepség percenként 28 millió forintba kerül majd. A miniszter szerint a GDP 40 ezer milliárd forint, az ünnepségre szánt keret ehhez képest elenyésző lesz, és különben is, a lényeg, hogy jól sikerüljön az expozé.
